eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Görgei Artúr honvéd tábornok valós alakját és megítélésének változásait bemutató kiállítás részlete a megnyitó napján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019. január 15-én. A tábornok alakját 416 műtárgy, valamint multimédiás alkalmazások, filmek és számos kísérőprogram segítségével megidéző, Az ismeretlen Görgei című kiállítás június 23-ig látogatható.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Görgei árulásáról beszélni ma már semmi köze nincs a valósághoz

Évtizedeken át tartotta magát a vélekedés, hogy Görgei Artúr 1848-49 árulója volt, a történettudomány ma már viszont úgy értékeli őt, mint a szabadságharc legkiválóbb katonai vezetőjét - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Hermann Róbert történész, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

A Görgei Artúrral kapcsolatos árulási vádról annyit érdemes tudni, hogy szinte nem is volt mit elárulni 1849. augusztus 11-én, vagyis két nappal a világosi fegyverletétel előtt, amikor a legfőbb katonai hatalmat Görgei megkapta Kossuth Lajostól.

"A legfőbb hatalom annyiban állt, hogy egymásra rakták a felelősségeiket a vezetők, hogy kezdjenek vele valamit"

- fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Hermann Róbert történész, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, külön kiemelve, hogy Görgei hatalma összesen kettő napra szólt. Katonailag már egyébként is teljesen reménytelen volt a helyzet, a temesvári csatában a déli fősereg teljesen megsemmisült, Görgei pedig összesen 25 ezer fegyveres és 5 ezer fegyvertelen katonával állt, a tőle északra lévő 80 ezer orosz katonával szemben. Erdélyt ekkorra már ráadásul elfoglalták az osztrákok és az oroszok, 50 ezer katonát ott hagyva, délről pedig jön Haynau a diadalmas császári-királyi fősereggel, lészer, utánpótlás pedig nincs.

"Ebben a helyzetben árulásról beszélni semmi köze nincs a valósághoz."

A felvetésre, hogy a "Görgei-áruló" mítosz mintha a Kossuth-mítosz része lenne, Hermann úgy reagált: némi igazság van benne.

"Tegyük hozzá, hogy az árulási vádnak két ága volt. Az egyik a hazai, ami meglehetős egyértelműséggel már 1949 augusztusában, közvetlenül a fegyverletétel után kibontakozott, amikor kiderült, hogy a fegyverletétel következménye nem csupán békét, hanem megtorlást is jelent - egy olyanfajta összeomlást, amire senki nem számított még két héttel korábban.

Érthetően azt az embert tették felelőssé, aki a dolgok élén állt, amikor vége lett mindennek. Aztán Kossuth az emigrációban szintén meghirdette Görgei árulásának a mítoszát:

szeptember 12-én Vidinben írt egy diplomáciai körlevelet a külföldi magyar ügynökökhöz, ebben arra hivatkozik, hogy ha Görgei nem árulja el az ügyet, akkor az orosz intervenció ellenére is győzelmet lehetett volna aratni ebben a harcban. A hazugság szót nem akarom erre használni, de voltaképpen az" - fogalmazott a történész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×