Az eddigiektől teljesen eltérő szemléletmóddal közelítene az internethasználathoz a Nemzetközi Gyermekmető Szolgálat Safer Internet Programja, amelynek koordinátora, Kurkó Zsuzsánna az InfoRádiónak elmondta: végre nem csak a veszélyekről kellene beszélni az internettel kapcsolatban.

"Néhány kattintással könyvtárnyi könyvhöz juthatunk hozzá, ez néhány éve elképzelhetetlen volt"

- említette példaként Kurkó.

A veszélyek persze végigkísérik a gyerekeket egész felnőttkorukig, onnantól kezdve, hogy hazamennek az iskolából és belépnek az online térbe. "A gyerekeknek rendelkezésükre áll a digitális eszköz és

egyre korábban önállóan élnek ennek használatával, de ezért nem a gyerekek a hibásak,

hanem a felnőttek, akik nem adják meg a szükséges tudást az eszköz tudatos használatához". Ehhez persze Kurkó Zsuzsánna szerint "a felnőtteknek is digitalizálódni kell".

Mint rámutatott, ma már nagyon sok, jó applikációszűrő program van, ami segít abban, hogy a gyerekeknek jó utat lehessen mutatni az online térben. De ezekben is megfelelően tájékozottaknak kell lenni a szülőknek, pedagógusoknak a programkoordinátor szerint.

Nemcsak a zaklatás, de az adatbiztonság is gond

Az NMHH listában követi, hogy mit árulnak el magukról a gyerekek az interneten - ilyen adat lehet mondjuk az életkor, név, telefonszám, kép, emailcím.

A nagyobb kamaszgyerekek harmada ebből a listából legalább négyet megad.

A gyerekek azért is használják a közösségi médiát, mert olyan térnek gondolják, ahol kibújhatnak a szülői felügyelet alól. Az NMHH korábbi kutatása szerint szülőknek nincs megfelelő felelősségérzete és tudása a netes kockázatokkal kapcsolatban, így nem is tudják milyen veszélynek vannak kitéve gyermekeik napi 3-5 órában, mialatt az okoskütyükkel szörfölgetnek. A szülők kissé túl laza gondolkodásmódját kellene talán megreformálni és egy elemi párbeszédet folytatni gyermekeikkel - ebbe az irányba mutat a kutatás - összegezte az eredményeket korábban az InfoRádiónak az NMHH munkatársa.