A gyerekek egy kisebb hányada már 9-10 éves korban jelen van a közösségi média felületén, vannak olyanok, akik párhuzamosan több fiókot is futtatnak és fokozatosan egyre több időt töltenek online felületen - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Digitális műveltség-fejlesztési Osztályvezetője.

"A szülők viszont részben nem látják ezt, mert a negyedük nincs jelen a közösségi médiában, vagy nincs jelen azon a felületen, ahol a gyerek jelen van, nem ismerőse a gyereknek"

- tette hozzá.

Elbújnak a fürkésző szülői szemek elől

A gyerekek azért is használják a közösségi médiát, mert olyan térnek gondolják, ahol kibújhatnak a szülői felügyelet alól - említette meg Katona Gergely.

Mint mondta, személyes adataikat elég kötetlenül kezelik, hiszen

a személyes megmutatkozás igénye felülírja a biztonságot.

Az NMHH listában követi, hogy mit árulnak el magukról a gyerekek - ilyen adat lehet mondjuk az életkor, név, telefonszám, kép, emailcím.

A nagyobb kamaszgyerekek harmada ebből a listából legalább négyet megad.

Tanácstalanul néznek egymásra

Katona Gergely, a szervezet Digitális műveltség-fejlesztési Osztályvezetője hangsúlyozta, a gyerekek nagy része a szülőktől várna segítséget a digitális világgal kapcsolatban, a szülők negyede viszont nem tájékozódik és nem is foglakozik ezekkel a kérdésekkel.

A kutatás alapján mind a gyerekek, mind a szüleik részéről tanácstalanságot tapasztalnak. A gyerekek jelentős része szüleit kérdezné meg a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, azonban a szülők negyede sehol nem tájékozódik ezekről a dolgokról, vagy nem is foglalkoztatják a gyermek netes jelenlétének kockázatai, veszélyei. Megint csak negyedük

a gyermektől magától szeretné megtudni ezeket a netbiztonsági lehetőségeket. Tanácstalanul egymásra tekintő párt látunk a gyermekben és a szülőben

- mondta az osztályvezető.

Túl lazák a szülők

Katona Gergely szerint a szülőknek nincs megfelelő felelősségérzete és tudása a netes kockázatokkal kapcsolatban, így nem is tudják milyen veszélynek vannak kitéve gyermekeik napi 3-5 órában, mialatt az okoskütyükkel szörfölgetnek. A szülők kissé túl laza gondolkodásmódját kellene talán megreformálni és egy elemi párbeszédet folytatni gyermekeikkel - ebbe az irányba mutat a kutatás - összegezte az eredményeket az NMHH munkatársa.

A gyerekek viszonya az okoseszközökhöz

Az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves kutatást a médiafogyasztásról és az új médiához kapcsolódó családi attitűdökről.

A kutatásból kiderül, hogy

a 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, a 9-10 éves korosztályban pedig már a gyerekek felének. A teljes korosztály 88 százalékának okoseszköze, vagyis netezésre alkalmas készüléke van.

A magyar gyerekek is hamar csatlakoznak a közösségi médiához: 19 százalékuknak már 9-10 éves korában van profilja, regisztrációjuk pillanatában pedig átlagosan 11,5 évesek, vagyis

másfél évvel fiatalabbak a hivatalos regisztrációs korhatárnál.

A közösségi médiában a gyerekek itthon is keresik a privát, az ellenőrző felnőtt tekintettől távolibb teret, hiszen a szülők mintegy 17 százaléka egyáltalán nincs jelen ezeken a felületeken, negyedük pedig nincs olyan oldalon, ahol ismerőse lenne a gyermekének.

A médiahatóságot különösen érdekelte, hogy a családok milyen előzetes szabályokat vagy utólagos ellenőrzési formákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságát erősítsék vagy korlátozzák az elérhető tartalmak körét. Az eredmények szerint a mobilozó 11-13 évesek fele semmilyen előzetes szabályban nem állapodott meg a szüleivel, és ugyanekkora arányban utólag sem esik szó az online tapasztalatokról.

A felnőtt tartalmakat a családok 90 százalékában nem szűrik a gyerek mobilján, de nagyobb részt (54%) ott sincs érvényben az azokkal kapcsolatos szabályozás, ahol a gyerekek nem mobileszközről neteznek.

Látható az a folyamat is, hogy minél újabb egy platform, annál kevesebb eszközzel élnek a szülők a szabályozásban és az ellenőrzésben.

A kutatás szerint a gyerekek közel negyede látott olyan tartalmat az elmúlt egy évben, amely egy csoport ellen keltett gyűlöletet származása, bőrszíne, szexuális orientációja miatt, a 15-16 éveseknek 37 százaléka tapasztalt ilyesmit. A gyerekek negyede számolt be olyan megnyilvánulásról, amit személyére irányuló zaklatásnak, megfélemlítésnek érzékelt ebben az időszakban, itt is a 15-16 évesek, közülük is a lányok voltak leginkább - 27 százalékban - érintettek.

A netbiztonsággal kapcsolatos tájékozottságban a kutatás leginkább tanácstalanságot mutatott a szülők és a gyerekek között is:

a szülők 27 százaléka saját bevallása szerint sehonnan sem tájékozódik ebben a témában.

19 százalékuk magától a gyermektől próbál ismereteket szerezni, miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt. A teljes kutatás nagyobb lélegzetvételű kivonata elérhető itt.