eur:
393.96
usd:
364.65
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nyitókép: Pexels

A gyerekek túl korán neteznek, a szülők pedig túl lazák

A gyerekek többsége már 11 évesen csatlakozik a közösségi médiafelületekre, ahol viszont a szülők negyede nincs is jelen - derült ki egy friss felérésből.

A gyerekek egy kisebb hányada már 9-10 éves korban jelen van a közösségi média felületén, vannak olyanok, akik párhuzamosan több fiókot is futtatnak és fokozatosan egyre több időt töltenek online felületen - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Digitális műveltség-fejlesztési Osztályvezetője.

"A szülők viszont részben nem látják ezt, mert a negyedük nincs jelen a közösségi médiában, vagy nincs jelen azon a felületen, ahol a gyerek jelen van, nem ismerőse a gyereknek"

- tette hozzá.

Elbújnak a fürkésző szülői szemek elől

A gyerekek azért is használják a közösségi médiát, mert olyan térnek gondolják, ahol kibújhatnak a szülői felügyelet alól - említette meg Katona Gergely.

Mint mondta, személyes adataikat elég kötetlenül kezelik, hiszen

a személyes megmutatkozás igénye felülírja a biztonságot.

Az NMHH listában követi, hogy mit árulnak el magukról a gyerekek - ilyen adat lehet mondjuk az életkor, név, telefonszám, kép, emailcím.

A nagyobb kamaszgyerekek harmada ebből a listából legalább négyet megad.

Tanácstalanul néznek egymásra

Katona Gergely, a szervezet Digitális műveltség-fejlesztési Osztályvezetője hangsúlyozta, a gyerekek nagy része a szülőktől várna segítséget a digitális világgal kapcsolatban, a szülők negyede viszont nem tájékozódik és nem is foglakozik ezekkel a kérdésekkel.

A kutatás alapján mind a gyerekek, mind a szüleik részéről tanácstalanságot tapasztalnak. A gyerekek jelentős része szüleit kérdezné meg a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, azonban a szülők negyede sehol nem tájékozódik ezekről a dolgokról, vagy nem is foglalkoztatják a gyermek netes jelenlétének kockázatai, veszélyei. Megint csak negyedük

a gyermektől magától szeretné megtudni ezeket a netbiztonsági lehetőségeket. Tanácstalanul egymásra tekintő párt látunk a gyermekben és a szülőben

- mondta az osztályvezető.

Túl lazák a szülők

Katona Gergely szerint a szülőknek nincs megfelelő felelősségérzete és tudása a netes kockázatokkal kapcsolatban, így nem is tudják milyen veszélynek vannak kitéve gyermekeik napi 3-5 órában, mialatt az okoskütyükkel szörfölgetnek. A szülők kissé túl laza gondolkodásmódját kellene talán megreformálni és egy elemi párbeszédet folytatni gyermekeikkel - ebbe az irányba mutat a kutatás - összegezte az eredményeket az NMHH munkatársa.

A gyerekek viszonya az okoseszközökhöz

Az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves kutatást a médiafogyasztásról és az új médiához kapcsolódó családi attitűdökről.

A kutatásból kiderül, hogy

a 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, a 9-10 éves korosztályban pedig már a gyerekek felének. A teljes korosztály 88 százalékának okoseszköze, vagyis netezésre alkalmas készüléke van.

A magyar gyerekek is hamar csatlakoznak a közösségi médiához: 19 százalékuknak már 9-10 éves korában van profilja, regisztrációjuk pillanatában pedig átlagosan 11,5 évesek, vagyis

másfél évvel fiatalabbak a hivatalos regisztrációs korhatárnál.

A közösségi médiában a gyerekek itthon is keresik a privát, az ellenőrző felnőtt tekintettől távolibb teret, hiszen a szülők mintegy 17 százaléka egyáltalán nincs jelen ezeken a felületeken, negyedük pedig nincs olyan oldalon, ahol ismerőse lenne a gyermekének.

A médiahatóságot különösen érdekelte, hogy a családok milyen előzetes szabályokat vagy utólagos ellenőrzési formákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságát erősítsék vagy korlátozzák az elérhető tartalmak körét. Az eredmények szerint a mobilozó 11-13 évesek fele semmilyen előzetes szabályban nem állapodott meg a szüleivel, és ugyanekkora arányban utólag sem esik szó az online tapasztalatokról.

A felnőtt tartalmakat a családok 90 százalékában nem szűrik a gyerek mobilján, de nagyobb részt (54%) ott sincs érvényben az azokkal kapcsolatos szabályozás, ahol a gyerekek nem mobileszközről neteznek.

Látható az a folyamat is, hogy minél újabb egy platform, annál kevesebb eszközzel élnek a szülők a szabályozásban és az ellenőrzésben.

A kutatás szerint a gyerekek közel negyede látott olyan tartalmat az elmúlt egy évben, amely egy csoport ellen keltett gyűlöletet származása, bőrszíne, szexuális orientációja miatt, a 15-16 éveseknek 37 százaléka tapasztalt ilyesmit. A gyerekek negyede számolt be olyan megnyilvánulásról, amit személyére irányuló zaklatásnak, megfélemlítésnek érzékelt ebben az időszakban, itt is a 15-16 évesek, közülük is a lányok voltak leginkább - 27 százalékban - érintettek.

A netbiztonsággal kapcsolatos tájékozottságban a kutatás leginkább tanácstalanságot mutatott a szülők és a gyerekek között is:

a szülők 27 százaléka saját bevallása szerint sehonnan sem tájékozódik ebben a témában.

19 százalékuk magától a gyermektől próbál ismereteket szerezni, miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt. A teljes kutatás nagyobb lélegzetvételű kivonata elérhető itt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×