eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Csiszár Elős orvos egy beteggel beszélget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dél-alföldi régiójában működő Hajléktalan Egészségügyi Centrum orvosi rendelőjében Szegeden 2018. július 17-én, a centrum ünnepélyes átadása napján.
Nyitókép: MTI Fotó: Rosta Tibor

1989 nyara hosszú időre az identitásukat adta - 30 évesek a máltaiak

Hálaadó szentmisével emlékeztek hétfő délben a zugligeti Szent Család plébániatemplomban arra, hogy 1989. február 4-én 31 alapító tag részvételével megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Az egyesület ügyvezetője szerint továbbra is szolgálni szeretnék a nehéz sorsú embereket.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója Kozma Imre katolikus pap. Az MMSZ a világ 104 országában tevékenykedő, több mint 900 éves múltra visszatekintő Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete.

"Ha egy szóval szeretném kifejezni, akkor a szeretetszolgálatból a szolgálat szót választanám, mert azt gondolom, mindenki számára ez a legelemzőbb fogalom és gondolat a szervezet kapcsán. Ezt szeretnénk erősíteni. Ez az, ami meghatározza a szervezet munkáját" - mondta el az InfoRádiónak Györi-Dani Lajos, a szeretetszolgálat ügyvezetője.

Győri-Dani Lajos beszélt a 30 éves évforduló alkalmából az InfoRádiónak. Aki kérdésre felidézte 1989 nyarát, amikor

a keletnémet menekültek megsegítésével tettek szert országos ismertségre.

"1989 nyara hosszú időre az identitásunkat adta; maga a rendszerváltás, az, hogy elemi erővel feltörő igény, hogy lehet és kell segíteni, közösségben, az ember a hitére támaszkodhat."

Az év végén, a romániai forradalom idején az Európából érkező segélyszállítmányokat juttatták célba a máltaiak, a délszláv háború évei alatt pedig a harcok elől menekülő családok ezreinek nyújtottak menedéket.

"A határon túl többségében segítő programjaink vannak, oktatási, prevenciós programok, amelyek valamettől valameddig tartanak. Mindeközben a magyarországi munkánk stabil, naponta több mint 13 embert látunk el azokban az intézményekben, amik kinyitnak reggel és bezárnak este, vagyis inkább soha nem nyitnak ki és zárnak be, mert egyfolytában nyitva vannak" - tette hozzá.

A szeretetszolgálat vezette be Magyarországon a jelzőrendszeres házigondozást, csináltatott szemüveget szegény családokban felnövekvő gyermekeknek,

tüdőszűrő buszával és mozgó orvosi rendelőjével pedig helybe vitte a hajléktalan emberek orvosi ellátását.

"Azt gondolom, hogy a mindenkori magyar kormánnyal az együttműködésünk remek volt ebben a 30 évben. Nem kerültünk olyan ellentétbe egymással, ami miatt a munkánk csorbulna."

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatjója hangsúlyozta, hogy

a 30 évvel ezelőtt eufóriuks hangulat már ugyan nincsen meg,

de a küldetés teljesítéséért ma is lehet dolgozni, csak kicsit többet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×