Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Diákok játszanak a tanteremben a nyíregyházi Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Iskolában a nyári szünet előtti utolsó tanítási napon, 2018. június 15-én. Ezen a napon véget ér a 2017/18-as tanév és megkezdődik a két és fél hónapos nyári vakáció.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Egyre több a problémás gyerek a magyar iskolákban, pedig volna megoldás!

Lapértesülés szerint nőtt a sajátos nevelési igényű tanulók száma a szeptemberben kezdődött tanévben. Brassainé Balogh Judit gyógypedagógus-logopédus az InfoRádió kérdésére elmondta: ennek oka az, hogy egyre kevesebb figyelem jut a gyermekekre, pedig nem mindegyiküknek van valós problémája.

Egyre több a problémásnak nyilvánított gyerek a magyar általános iskolákban, pedig egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehetne a számukat - mondta az InfoRádió kérdésére Brassainé Balogh Judit gyógypedagógus-logopédus.

Hozzátette:

számos esetben nincs valódi gond ezekkel a gyerekekkel, csak sajnos úgy jutnak el az iskoláig, hogy ott már hátrányra, lemaradásra vannak "ítélve".

A szakember arról beszélt, hogy ezekkel a gyerekekkel 3 éves korukig nem foglalkoznak kellő módon a családjukban, ezért már hátránnyal kerülnek az óvodába, és mire az iskolába jutnak, már többnyire képtelenek lépést tartani a többi gyerekkel.

Mivel az általános iskola első osztályában nincs évismétlés, ezért őket áttolják a másodikba, ahol már akkora a lemaradásuk, hogy semmi esélyük nincs a fontos ismeretek megszerzésére.

Sok esetben azért mondják egy gyerekre, hogy diszlexiás, mert nem tanították meg olvasni, pedig képes lett volna rá.

Természetesen vannak olyan gyerekek, akikkel valóban gond van, de nincsenek ilyen sokan - hangsúlyozta Brassainé Balogh Judit.

A szomorú képhez az is hozzátartozik, hogy annyi gyógypedagógus sincs a rendszerben, amennyi a valóban problémás tanulókhoz szükséges lenne - mondta végül a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×