Infostart.hu
eur:
379.88
usd:
322.21
bux:
130080.89
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya

Visszadobtak több népszavazási kezdeményezést

Egyértelműség hiányában nem hitelesítette a rendkívüli munka elrendeléséről és a munkaidőkeret legfeljebb 12 hónapos tartamáról szóló népszavazási kezdeményezéseket a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

Hajnal Miklós, a Momentum politikusa magánszemélyként három kérdést nyújtott be hitelesítésre. Az első azt célozta, hogy kollektív szerződés esetén ne lehessen naptári évenként háromszáz óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni. Rádi Péter, az NVB elnöke a vitában felhívta a figyelmet arra, nem egyértelmű, hogy a kérdés érinti-e az önkéntes vállalás alapján végzett túlórát, mivel azt még a munka törvénykönyvére vonatkozó javaslat benyújtásakor fogalmazta meg, azonban a jogalkotás során bekerült a törvénybe az önkéntes vállalás fogalma. A bizottság többsége ezek alapján nem hitelesítette a kérdést.

A második kérdés célja az volt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén legfeljebb tizenkét hónap legyen. Rádi Péter felhívta a figyelmet arra, a jelenlegi szabályozás szerint a kollektív szerződés a munkaadó és munkavállaló érdekében is eltérhet, a kérdésre válaszolók azonban vélhetik azt, hogy a népszavazással egy át nem léphető határt határoz meg a törvényalkotó, ráadásul a kérdés elhagyja a munkaidő-keret meghatározásának előfeltételeit és ezzel szerinte jogi bizonytalanságot okoz. Az NVB többsége ezért nem hitelesítette a kérdést.

A harmadik kérdés arra irányult, hogy a teljes napi munkaidő esetén ne lehessen naptári évenként kétszázötven óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni. Az NVB többsége a kérdés megismétli a hatályos rendelkezést, ez pedig kizárja a kérdés hitelesítését, továbbá a kérdés nem rendelkezik az önkéntesen vállalható túlmunkáról.

Pintér Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő magánszemélyként két kérdést adott be hitelesítésre. Az első szerint a munkavégzésre irányuló jogviszonyban a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő lenne elrendelhető. Második kérdésének célja az volt, hogy a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehessen. A két kérdést ugyanazzal az indokkal utasították el, mint Hajnal Tamás azonos témájú kérdéseit.

A vitában a hitelesítés mellett érvelt és szavazott Fábián Adrián választott tag, Avarkeszi Dezső DK-delegált, Borbély Andrea Jobbik-delegált, Fazekas Tamás PM-delegált és Litresits András MSZP-delegált.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriánál.

Az NVB ülésén már részt vehetett Szalay Tamás, akit az Országgyűlés decemberben választott meg az NVB tagjává, miután a 2013 szeptemberében választott póttagok vagy lemondtak tisztségükről, vagy már korábban - lemondás, illetve haláleset miatt - a testület tagjai lettek, és így a december elején lemondó Boda Pál helyére már nem tudtak póttagot behívni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: átállítjuk a gazdaságot családalapú működésre

Orbán Viktor péntek reggel: átállítjuk a gazdaságot családalapú működésre

A miniszterelnök szerint Brüsszelben „epét hánynak a 14. havi nyugdíjtól”, a magyar kormány viszont akkor sem adja ezt a pénzt sem a multicégeknek, sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Nyilatkozott Donald Trump lehetséges budapesti útjáról és a befektetők véleményéről is az 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal kapcsolatban. Szerinte aki azt mondja, orosz gáz vagy olaj nélkül fenntartható a rezsicsökkentés, az hazudik.

Kijev polgármestere: ezen a télen már nem lesz fűtés 1100 tömbházban

A tél hátralevő részében fűtés nélkül marad Kijevben több mint 1100 lakótömb – közölte Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere Telegram-oldalán. A folyamatos orosz bombázások tönkretették az infrastruktúrát, és nem tudják kellő tempóban újra és újra megjavítani.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba: soha nem látott lehetőségek nyílnak meg a lakásvásárlók előtt

Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba: soha nem látott lehetőségek nyílnak meg a lakásvásárlók előtt

Fontos, eddig eldöntetlen kérdések látszanak tisztázódni a március 1-jén hatályba lépő társasházi építményi jog alkalmazásával, vagyis a „tervasztalon lévő lakások” hitelezésével kapcsolatban. A lakásfejlesztések során az Otthon Start és a CSOK Plusz lakáshitelek is folyósíthatók lennének már a használatba vételi engedély megszerzése előtt is egy most megjelent rendelettervezet értelmében. Üröm az örömben, hogy az állami kamattámogatást viszont csak az engedély után kapnák meg a hitelfelvevők, vagyis addig piaci kamatot kellene fizetniük. A tervezet a szakaszos finanszírozás lehetőségének a bevezetéséhez igazítja az értékbecslés szabályait, és a vevői oldal érdekében előírja egy óvadéki számla beiktatását is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×