Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
332.88
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Pixabay.com

Minimálbér 2019: nagy bejelentés közeleg

A lapinformációk szerinti 150 ezer forint körüli összeg a munkavállalók szájízét tükrözhetik, a munkaadók szerint viszont a termelés egyáltalán nem fedez ilyen mértékű növekményt.

Várhatóan szerdán véglegesítik a minimálbér és a garantált bérminimum összegét a munkaadói és munkavállalói képviseletek, ha viszont nem lesz megállapodás, a kormány fog dönteni. A Magyar Idők cikke szerint jövőre 138 helyett 150 ezer forint lehet a minimálbér, a bérminimum pedig egyezség híján 185 500 forintról 202 ezer forint fölé emelkedhet.

A javaslat közelít a szakszervezeti oldal álláspontjához - mondta az InfoRádiónak a Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda.

"Ha a 2019-es évről beszélünk alapvetően, akkor erre vonatkozóan

a munkavállalói oldal egységes álláspontját tükrözik azok a számok, amik a sajtóban nyilvánosságra kerültek,

itt a partnereknek kell kialakítaniuk a közös álláspontjukat" - fogalmazott.

A munkaadói oldal szerint túlterhelné a magyar kis- és középvállalkozóit kört egy újabb, jelentősebb minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés - mondta az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László.

"Továbbra is tartjuk az 5+2 százalékot. A 2 százalék arra vonatkozik, hogy amikortól változni tud a szociális hozzájárulási adó, akkor léphet érvénybe. Mi nem tudunk ilyen kormányszándékról" - húzta alá Perlusz László. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2017-ben és 2018-ban is elszakadt a minimálbér-emelés a termelékenység növekedésétől.

"Két év alatt a garantált bérminimum 40 százalékot emelkedett, a minimálbér 24-et, ehhez képest a gazdaság 8-9 százalékot, a termelékenység pedig 2-3 százalékot nőtt évente.

Az emeléseket a vállalkozások így is megoldották a saját tartalékaikból, volt, aki beruházást halasztott el, volt, aki egyéb juttatásból vett vissza. De a vállalkozói tartalékok most elfogytak, ezért mondjuk mi azt, hogy ne terheljük túl főleg a hazai mikro- és kisvállalkozókat, ami ötszázezres nagyságrendű kört érint" - nyomatékosította Perlusz László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×