Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Szabó Tímea (első sor b2) és Karácsony Gergely (első sor b3), a Párbeszéd társelnökei szavaznak a párt tisztújító taggyűlésén Budapesten, az OKISZ Inkubátorházban 2018. november 11-én.
Nyitókép: Mónus Márton

Társelnököket és elnökséget választott a Párbeszéd

A Párbeszéd vasárnapi, budapesti tisztújító taggyűlésén újraválasztották a párt két eddigi társelnökét, Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt. A társelnökök mandátuma 18 hónapra szól.

A választáson egyik társelnöknek sem volt kihívója. A jelenlévő párttagok szavaztak a héttagú álló elnökségről is. A testületnek automatikusan tagja a két társelnök, mellettük Szabó Zsolt, Béres András, Hegyesi Beáta, Tordai Bence és Mach Péter került be az testületbe.

A szavazást követő sajtótájékoztatón Karácsony Gergely azt mondta, hogy a taggyűlés döntött a párt politikai stratégiájáról is.

A Párbeszéd az MSZP-vel közösen indul a jövő évi EP-választáson, de eközben egy széles körű, "Európa-párti szövetség" kialakítására törekszik

- fogalmazott. Magyarázatként közölte: tudják, hogy az ellenzéki pártok egy része önálló listával készül, de nagyon sok civil szervezet és társadalmi mozgalom gondolkodik hasonlóan, mint az MSZP-Párbeszéd. Azt szeretnék elérni, hogy az EP-listájuknak a lehető legszélesebb körű társadalmi támogatottsága legyen - jelentette ki.

A másik társelnök, Szabó Tímea hangsúlyozta, hogy csak úgy tudják elképzelni a szövetségesi politikát, ha jövőre az önkormányzati választáson Karácsony Gergely lesz a zuglói polgármesterjelölt és ezt szövetségeseik helyi, regionális és országos szinten is támogatják.

A parlamenti frakcióvezető politikai elképzeléseiket ismertetve hangsúlyozta, a Párbeszéd elsődleges célja a mindenki számára elérhető alapjövedelem bevezetése. Emellett a paksi atomerőmű bővítésének leállításáért és a lakhatási problémák megoldásáért akarnak küzdeni - közölte. Hozzátette, hogy kiemelt szerepet kap majd az egészségügy és az oktatás képviselete is.

Karácsony Gergey egy kérdésre válaszolva azt mondta,

továbbra is támogatják, hogy jövőre tartsanak előválasztást az ellenzéki főpolgármester-jelöltek között.

Úgy fogalmazott: remélik, hogy az év végéig minden számottevő politikai szereplővel meg tudnak állapodni erről. Azt is kijelentette, hogy felelőtlennek tart minden olyan politikai próbálkozást, aminek az a célja, hogy "felszalámizza" a fővárosi ellenzéket annak érdekében, hogy újra Tarlós István legyen a főpolgármester. Hangsúlyozta, hogy ha megtartják az előválasztást, akkor mindenkitől elvárja, hogy a legtöbb szavazatot kapott jelöltet támogassa. Hozzátette, hogy ha demokratikus lesz a folyamat, akkor "ott a helyem ebben a versenyben, de önmagában fontosabbnak tartom az elvet, mint a személyes ambíciókat".

Szabó Tímea ezt azzal egészítette ki, hogy Tarlós Istvánt csak akkor lehet legyőzni, ha a demokratikus ellenzéki oldal egy jelöltet indít.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×