eur:
394.12
usd:
364.92
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Arcok 1956-ból - Viskovics János

Arcok 1956-ból - Viskovics János

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 26-tól, 56 napon keresztül egy-egy portréval tiszteleg a hősök és mártírok emléke előtt. Most Viskovics Jánost mutatjuk be.

Életpálya

„Valamennyi munkásosztálybeli helyzetű és dolgozó származású vádlottak súlyos népellenes cselekményeikkel elárulták saját osztályuk alapvető érdekét, a proletárdiktatúra fenntartásának érdekét, és magukat a munkásosztály árulóinak sorába taszították” – fogalmazott a Csizmadi Ferenc és társai elleni per elsőfokú ítéletét kihirdető bíró, Zalai Miklós. A per a forradalom angyalföldi eseményeit volt hivatva megtorolni, amelyben a kerület fegyveres csoportjának parancsnoka, Csizmadi Ferenc mellett halálra ítélték helyettesét, Viskovics Jánost is.

Viskovics János (1918–1958)

segédmunkás

Viskovics János Lajosmizsén született 1918-ban. Apját, aki a Vörös Hadsereg katonája volt, orgoványi tiszti különítményesek gyilkolták meg. Hat elemi osztályt végzett, azután napszámosnak állt. Utóbb Budapestre költözött, és segédmunkásként, rakodómunkásként dolgozott. 1955-ben megnősült, házasságából egy gyermek született. A család a XIII. kerületi Forgách utcában lakott, Viskovics is itt kapcsolódott be a forradalmi eseményekbe, amikor a ház több lakójával együtt november 3-án megszervezte az épület fegyveres védelmét, hogy a lakókat és az ingatlant megóvják az arra vonuló katonáktól. „A kapott fegyverrel embereket és ingóságokat mentettem meg” – vallotta a tárgyaláson.

November 4-én a szovjet támadás megindulásának hírére az angyalföldi forradalmárok aktivizálták magukat, és kerületszerte felvették a harcot az intervenciós csapatokkal. Viskovics János a támadás után azonnal csatlakozott a Csizmadi vezette csoporthoz, amely a Váci út és a Rákospatak kereszteződésénél foglalt el tüzelőállást. Fontos beosztást kapott, ő lett a hídőrség parancsnoka. Mint ilyen, közvetítette az emberei felé Csizmadi parancsait, tűzparancsot adott, és maga is lőtt a Váci úton a belváros felé elhaladó szovjet páncélosokra. A csoport tagjainak ő mutatta meg a fegyverhasználat mikéntjét, valamint járőrszolgálatot is ellátott. Az egyik járőrözés alkalmával több társával igazoltatott egy fiatalembert, akivel szemben az igazoltatás közben felmerült a gyanú, hogy kém, ezért lelőtték. A későbbi vizsgálatok szerint a férfi gyanús viselkedését mentális zavarai okozták. Csizmadi felkelőcsoportja november 6-án szóródott szét, amikor bázisukat szétlőtték. Addig több alkalommal vívtak súlyos harcokat a szovjet intervenciós csapatokkal, amelyek során több szovjet katona életét vesztette. Viskovics János ellen is egy katona halála miatt indult meg a nyomozás, akinek holttestét a lakásán találták meg. Ivan Ivanovics meggyilkolásával letartóztatásakor, 1957 áprilisában őt gyanúsították, majd a periratokhoz csatolt, a BRFK Politikai Nyomozó Osztályán 1958. március 10-én kelt hivatalos feljegyzésben már ez olvasható a haláleset körülményeiről: „(...) a nyomozást folytató (...) hadnagy Aszódon kihallgatott egy szovjet őrmestert, aki vallomásában elmondotta, hogy a meggyilkolt szovjet harcossal együtt hatolt be a lakásba azzal a céllal, hogy átkutassák, nincs-e a lakásban fegyver vagy fegyveres ellenforradalmár. Eközben érte a szovjet harcost a halált okozó golyó, mely kívülről, a Váci út 107. szám alatt lévő MTH Intézet ablakából hatolt be Viskovics lakásának ablakán.” Ügyészségi kihallgatásán Viskovics az eset kapcsán a következő vallomást tette: „November 5-én 16 óra körül a házunk belövést kapott. Én ezen az éjszakán a pincében aludtam. Másnap reggel – az időt nem tudom – feleségem felköltött, hogy a lakásunkban egy szovjet katona holtteste van. Én ekkor felöltöztem, és feleségemmel együtt felmentem a pincéből megnézni a halottat.”

Viskovics Jánost végül a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával állították bíróság elé. Első fokon a Fővárosi Bíróság Zalai Miklós vezette népbírósági tanácsa, majd másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Mecsér József vezette népbírósági tanácsa egyaránt halálra ítélte. Az ítélet indoklásában hangsúlyosan szerepelt, hogy a novemberi harcokban való részvétele a „proletariátus diktatúrájának megdöntésére” irányult. Viskovics Jánost 1958. november 12-én végezték ki.

Forrás, felhasznált szakirodalom:

Csizmadi Ferenc és társai. BFL XXV. 4 a. 8053/58

1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet, Budapest, 1996.

Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

Eörsi László–Juhász Katalin–Szabó Ivett: Angyalföld 1956. Emberek, sorsok, emlékek. Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény–1956-os Intézet. Budapest, 2006.

Eörsi László: Az 1956-os forradalom a XIII. kerületben. XIII. kerületi helytörténeti füzetek, 2. 1997.

Zalai Miklós pályája

Mecsér József pályája

Idézetek

Részlet Viskovics János 1958. február 24-ei vallomásából:

„Több jegyzőkönyvet is aláírtam, aminek tartalmát nem ismertem. (...) Engem ki sem hallgattak, Szakács nyomozó úr csak diktálta a jegyzőkönyvet, majd aláíratta velem. (...) Elém tették, rám parancsoltak, hogy írjam alá és én nem mertem megtagadni. (...) Engem nem vertek meg, de előttem másokat megvertek.”

Forrás: BFL XXV. 4 a. 8053/58

A Népszabadság hírei a kivégzése napján

1958. november 12., szerda

Emléktáblával jelölik meg a KMP egykori kerületi központjait

„A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása után a főváros különböző pontjain- elsősorban a munkásnegyedekben – csakhamar létrejöttek a párt kerületi szervezetei is. A negyvenedik évfordulóról szóló megemlékezések alkalmából a kerületi és az üzemi pártbizottságok emléktáblát lepleznek le azokon a helyeken, amelyekhez a KMP működésének, a proletariátus forradalmának jelentősebb eseményei fűződnek. (...)”

A Hazafias Népfront választási nagygyűlései

Dr. Münnich Ferenc Székesfehérvárott:

A nép igényei szerint vezetjük az ország ügyeit

„ (...) az elmúlt két év eredményei azt bizonyítják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány eredményesen dolgozott a nép érdekében.(...)”

Kállai Gyula a debreceni értelmiségi nagygyűlésen:

Az értelmiség számára a szocializmus teremti meg az alkotó munka minden lehetőségét

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×