A szervezet vezetője azt mondta, ő szeretné, ha továbbra is hatályban maradna az 5 százalékos áfa. Takács Ernő ezt azzal indokolta, hogy

ha visszatérne a 27 százalékos általános forgalmi adószint, akkor a fizetőképes kereslet csökkenne,

kevesebb új lakás épülne, és visszatérne az évi 6-10 ezres darabszám, ami a 2008-as válság után látható volt.

A szakember elmondta azt is, hogy az ingatlanfejlesztőknek mindig 2-3 évvel előbbre kell gondolkodniuk. A tervezéskor azt a pillanatot kell jól eltalálni, amikor a lakás, vagy iroda elkészül. Abban az időben milyenek a lakásárak, milyen a hitelezés.

Takács Ernő kiemelte azt is, hogy a most épülő lakásokat 2019 elején adják át leghamarabb, aki később tervezi a fejlesztést, valószínűleg kicsúszik abból a határidőből, ameddig az alacsony áfakulcs érvényben van, ezért is

szeretné a szervezet, hogy minél hamarabb döntsön arról a kormány, mire számítsanak a piaci szereplők 2020 után.

Hozzátette: 2018 az átadások éve lesz, olyan bőség várható az újlakás-piacon, ami kínálatot hoz, ezért a tranzakció szám megugrására is számít.

"Van kinek fejleszteni"

Az irodapiacról szólva az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke kiemelte, bővül és változik: egyre több az irodabérlő és megváltoztak az irodahasználati szokások.

„Nagyjából 3,5 millió négyzetméter irodaépület van jelenleg Budapesten, ez sem abszolút értékben, sem fajlagosan nem olyan nagy szám ez, ha Varsóval vagy Prágával hasonlítjuk össze, jócskán van még bővülési potenciál.”

Az irodapiac változása annak is köszönhető, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően itthon is változnak az irodahasználati szokások – mondta Takács Ernő, hozzátéve, hogy korábban a bérlők alkalmazkodtak az irodaházhoz, most, a generációváltás eredményeképpen ez megfordult. A mostani fiataloknak ugyanis mások az elvárásai a munkahellyel szemben: sokkal kötetlenebb tereket, sok közösségi teret, kantinjellegű konyhát, kerékpártárolót és zuhanyzót szeretnének, nincs szükségük annyi technikai berendezésre, elég egy laptop és egy mobiltelefon.

„Örömmel alkalmazkodunk ehhez, ez nekünk új keresletet generál,

van kinek fejleszteni.

Ezért is kell 3-5 évre terveznünk, hiszen még csak egyetemre jár az, aki használni fogja, amit most kezdünk tervezni.”

Takács Ernő azért is optimista a közép- és hosszú távú jövőt illetően, mert mint kifejtette a közép-kelet-európai régió a GDP-prognózis alapján az uniós tagországok átlagához képest jelentősen jobban teljesít. Magyarországé 3,5 százalék körüli, ami azt jelenti, hogy bővül a gazdaság, a vállalkozások bővülnek, egyre több embert alkalmaznak, ennek köszönhetően egyre iroda-, raktár- és kereskedelmi területre van szükségük.