eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Ebben a leggyengébbek a magyar diákok

Ebben a leggyengébbek a magyar diákok

Az OECD által publikált legújabb PISA-felmérés eredményei alapján a matematika, a szövegértés és természettudomány és a kollaboratív problémamegoldásban is sereghajtók vagyunk.

A világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetenciafelmérésbe első alkalommal került be a diákok együttműködési képességét tesztelő modul - olvasható a Case Solvers szakmai elemzésében.

A rossz teljesítmény egyik oka a tudásalapú magyar oktatás, ami nem a képességekre épít.

Az együttműködési képességet változatos feladatokon keresztül vizsgálták a felmérésben, az egyikben például a diákoknak két mesterséges intelligencia csapattárssal kellett chaten kommunikálva megválaszolniuk kérdéseket egy kitalált országról, miközben a gépek folyamatosan megnehezítették a közös munkát.

A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesítettünk, ez a most publikált, kollaboratív problémamegoldást vizsgáló modult illetően is így történt, ám ezúttal rosszabb lett a helyzet: a régióban is sereghajtók vagyunk.

Míg az OECD átlag 500, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el.

A posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül. A legjobb helyen Szingapúr végzett 561 ponttal.

A világ élmezőnyében a kelet-ázsiai országok és az angolszász országok szerepelnek, valamint jól teljesítettek a sokszor hivatkozott finnek vagy az elmúlt években felzárkózó észtek is.

A régiós lemaradásunkat alátámasztja, hogy az OECD számításai alapján is lényegesen (10 ponttal) a gazdasági potenciálunk alatt teljesítünk. Viszont, ha a kiszámolt 10 ponttal többet értek volna el a magyar diákok, még akkor is elmaradnánk a csehektől, a szlovénoktól és az észtektől is. Ez arra enged következtetni, hogy ezek az országok gazdasági erejükön felül teljesítenek az oktatásban.

Míg a magyar oktatás alapvetően tudásalapú és költők életrajzát, valamint történelmi dátumokat kérnek számon feleléskor, a PISA új modulja készségeket mér.

Nem csoda hát, hogy a magyar diákok nem tudtak mit kezdeni az olyan feladatokkal, amikor például két, számítógép által irányított játékossal kellett együtt dolgozniuk a Xandar nevű, fiktív országról szóló kérdések megválaszolásán.

A feladat során a diákoknak el kellett dönteniük, hogy a csapat milyen szabályok szerint dolgozzon, egyáltalán legyenek-e a közös munkának szabályai. Majd később a feladat során számos hirtelen szembejövő problémát kellett megoldaniuk, például a robotok szándékosan megszegték a korábbi megállapodásokat. A kollaboratív problémamegoldásban elért

gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, másfajta feladatoknál jól alkalmazni.

A rossz eredmények másik oka a magyar iskolarendszer, illetve a társadalom egyenlőtlensége. Míg a gyerekek családi helyzete a problémamegoldás modulnál kevésbé meghatározó a legtöbb vizsgált országban, hazánkban most is jelentős tényező: nálunk határozza meg legjobban az elért pontszámot a diák élethelyzete. Így volt ez az eddigi három, PISA által vizsgált tárgynál – a matematikánál, a szövegértésnél és a természettudománynál - is, és szintén igaz a kollaboratív problémamegoldásra. Ez egybecseng a sokak által kialakult képpel, miszerint itthon csak azok a diákok érnek el jó eredményt, akiknek szülei finanszírozni tudják a különórákat, a többieknek marad a készségeket figyelmen kívül hagyó nemzeti kerettanterv.

A PISA adatokból az is kiderül, hogy

Magyarországon kevés az igazán jó problémamegoldó tehetség, és sok a leszakadó.

Az OECD-országokban átlagosan a diákok 8%-a ért el kimagasló eredményt, 6%-uk pedig nem érte el a minimum szintet sem. Ez az arány nálunk 3% és 9%: tehát kevesebb, mint feleannyi tehetségünk van és másfélszer annyi leszakadónk. Különösen lesújtóak ezek az adatok az élbollyal összehasonlítva: Szingapúrban például a diákok 21%-a nevezhető kiemelkedő tehetségnek.

Napjaink munkahelyein egyre fontosabb, hogy másokkal együttműködve - legyenek azok kollégák, beszállítók vagy akár ügyfelek - tudjunk problémákat megoldani. Az OECD statisztikái szerint az ilyen készségekben erős emberek jóval többet keresnek a többieknél. Nem túlzás, hogy egyre komplexebbé váló világunkban a 21. század egyik legfontosabb munkavállalói képessége a problémamegoldás lesz.

A PISA-felmérés letölthető az OECD honlapjáról: http://www.oecd.org/

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×