A 2016. október elsejei állapot szerint Magyarország népessége 9 millió 804 ezer fő volt, ami 134 ezerrel kevesebb, mint a 2011-es népszámláskor – összegezte KSH népességstatisztikai főosztályának főosztályvezetője. Kovács Marcell elmondta, hogy míg a 2001-es népszámláláskor még több gyermekkorút írtak össze, 2011-től már a 65 éves és annál idősebb korosztály volt többségben; ez a tendencia a mikrocenzus adatai szerint is folytatódott.

"A gyermekkorúak száma 26 ezerrel csökkent, ami a korábban jellemzőnél mérsékeltebb visszaesés, vagyis lassabban, de továbbra is csökken a számuk. A 65 évesnél idősebbek száma viszont jelentősen nőtt, a népszámláláshoz képest 144 ezerrel lettek többen" - mondta Kovács Marcell.

Az adatközlés azt is megállapította, hogy a 60-as években a népesség 70 százaléka élt házasságban, ma ez kevesebb, mint 45 százalék, miközben több mint 1 millió 87 ezer magyar él élettársi kapcsolatban. A nőtlenek és hajadonok száma folyamatos erős növekedést mutat. Ennek következménye, hogy az élettársi kapcsolatok száma is növekszik.

A mikrocenzus adataiból az is kiderül, hogy a magyarok 52 százaléka ugyanazon településen lakik, mint születésekor.

"A településen élők közül hányan vannak azok, akik születésük óta költöztek oda? Az ország keleti részén 60% az aránya az ott születetteknek, vagyis ide kevésbé költöznek az emberek. Pest megye vonatkozásában vagy a fővároséban 40% feletti azon lakosok aránya, akik nem ott születtek. A főváros olyan szívóerővel rendelkezik, hogy lakosságának a 30 százalékát, mintegy ötszázezer embert közép-magyarországi régión kívülről vonzott be" - mutatott rá Kovács Marcell.

A KSH közlése szerint a Magyarországon élő külföldiek száma tavaly 149 ezer volt, 6 ezerrel több, mint a 2011-ben. Közülük 105 ezren európai, 33 ezren pedig ázsiai ország – többnyire Kína és Vietnam állampolgárai.

383 ezren születtek hazánk jelenlegi határain kívül,

ami a lakosság 3,9%-át teszi ki.