Országszerte államalapító Szent István királyra emlékeztek az augusztus 20-i ünnepségeken. Az államfő átadta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseknek és Vásáry Tamás zongoraművész karmesternek a legmagasabb magyar állami elismerést, a Szent István Rendet. Előzőleg a Parlament előtt a tisztavatáson a köztársasági elnök kiemelte: ismét meg kell védeni a határokat. Simicskó István honvédelmi miniszter azt hangsúlyozta: a haza semmivel sem pótolható értéket jelent. Az országban és a fővárosban számos programmal emlékeztek az ünnepre. A központi rendezvénysorozat záróeseménye a hagyományoknak megfelelően a tűzijáték.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a keresztény értékrend elhagyásával Európa a teljes kulturális és politikai önfeladás küszöbéhez érkezett. Veres András, a Szent István-nap alkalmából megtartott budapesti ünnepi szentmisén kiemelte: ebben a különösen nehéz történelmi helyzetben óriási felelősség nehezedik minden keresztény ember vállára. A szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezette.
Az igenek, a bizalom és a hit viszi előre a világot - mondta Böjte Csaba ferences rendi szerzetes Pécsen, a Magyarok kenyere jótékonysági program központi ünnepségén. Az árva gyermekeket gondozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója szerint a sorsot meg lehet fordítani és csak az embereken múlik, hogy mit hoz a holnap. A Magyarok kenyere programban több mint 500 tonna búza gyűlt össze eddig, a liszt- és kenyéradomány mintegy 80 ezer nehézsorsú gyermekhez jut majd el.
A kormánypártok képviselői az ország védelméről, az ellenzéki pártok szónokai a szent istváni út elhagyásának veszélyeiről beszéltek az állami ünnepen. Kósa Lajos a Fidesz frakció vezetője Debrecenben igazi sikertörténetnek nevezte az államalapítást. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Városligetben elindította az európai bérunióról szóló aláírásgyűjtést. Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje Szegeden azt mondta: vissza kell térni Európához, Szent István király intelmeihez. Az Együtt fővárosi kormányellenes tüntetésén Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, miniszterelnök-jelöltje arról beszélt: 2018-ban újra kell alapítani azt az államot amelyet korábban Szent István hozott létre. Az LMP nem vett részt a megmozduláson, mert szerinte az ünnepet nem szabad felhasználni ilyen rendezvényekre. A DK a Szent Istváni út folytatásáról beszélt. A Momentum is hasonlóan foglalt állást és meghirdette a cselekvés körei elnevezésű online kezdeményezést a helyi problémák kezelésére.
Átadta a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának Budapesten a Múzeum utca 11. számú épület kulcsait Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: Magyarország hálával tartozik I. Bartolomaiosznak, a most átadott épület pedig egyfajta viszonzás, amely lehetőséget ad, hogy az egyház a jövőben is be tudja tölteni szolgálatát Magyarországon. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: Magyarország azért vette fel újra kapcsolatát a keleti kereszténységgel és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátussal, mert a magyar nemzet életében mindig jelen volt a Kelet és a Nyugat.
Riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit egy Boeing-típusú utasszállító repülő miatt. A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint az Ausztria felől érkező gép úgy érkezett Magyarország légterébe, hogy nem létesített rádiókapcsolatot a légi irányítással. A kecskeméti légibázis Gripen géppárja azonosította a személyszállító repülőgépet, amely közben helyreállította a rádiókapcsolatot és elhagyta az országot. A közlemény nem tér ki arra, hogy mely légitársaságé a gép és honnan hová tartott.
Székesfehérvár is pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért - jelentette be a település polgármestere. Cser-Palkovics András a város Szent István-napi ünnepi közgyűlésén elmondta: a válaszadók 93 százaléka támogatta, hogy Székesfehérvár induljon el a pályázaton. Az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti.
Számos pokolgépes merényletet készített elő a csütörtöki és pénteki spanyolországi merényletek elkövetéséért felelős terrorsejt. A helyi rendőrfőnök arról számolt be, hogy egy alcanari házban 120 butánggázpalackot találtak a hatóságok. A csütörtöki barcelonai és a pénteki cambrils-i gázolásos merényletekben összesen 14-en haltak meg és több mint 130-an megsebesültek.
Finnországban kihallgatta a rendőrség a pénteki turkui késeléses támadás feltételezett elkövetőjét, de a nyomozás érdekében nem hozta nyilvánosságra a beszélgetés tartalmát. A 18 éves marokkói férfi előzetes letartóztatását hétfőn kezdeményezi a rendőrség. A támadásnak még másik négy gyanúsítottja is van, de azt még nem tudni, hogy pontosan mi a szerepük a merényletben. A támadó péntek délután megölt két embert, nyolcat pedig megsebesített.
Már nem ragaszkodik ahhoz a bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió elnöke, hogy felső határt jelöljenek ki Németországban a menedékkérők befogadásában. Horst Seehofer az ARD közszolgálati televíziónak adott interjúban elmondta azt is, hogy a felső határ kijelölését így már nem szabja feltételéül annak sem, hogy ismét koalícióra lépjen az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióval.
Több település lakóit is ki kellett telepíteni a Peloponnészoszi-félsziget nyugati részén pusztító erdőtűz miatt. A lángok az ókori Olimpiától 30 kilométerre, egy erdős területen csaptak fel. A görög tűzoltók szombaton és vasárnap csaknem 70 új tűzfészekkel küzdöttek országszerte, a többi között Athén közelében, Korfun és Kefalóniában. Csapadék a hét közepén várható a térségben.
