A törvényszék a parkolási pótdíjakkal összehasonlítva találta aránytalanul magasnak, ezért tisztességtelennek a BKK bírságát: míg a tetten ért, szabálytalanul parkoló autósoknak az egyszeri parkolási díj 40-szeresét kell befizetniük ha 30 napon túl sem rendezik pénzbüntetésüket, a tömegközlekedést jegy és bérlet nélkül igénybe vevők a 350 forintos vonaljegy árának 92-szeresére rúgó pénzbüntetésre számíthatnak az említett idő elteltével. Az eljáró bíróság az indoklásban a BKK bírságolási tételei közül csak a harminc napon túl befizetett, 32 ezer forintos pótdíjról tett megállapítást. Így nem emlegetett tisztességtelenséget a helyszínen befizetett, a 15 napon belül kiegyenlített, valamint a 15 és 30 nap közötti intervallumban rendezett bírságokkal kapcsolatban.

A BKK a Magyar Idők kérdésére közölte: az első fokon eljárt bíróság ítéleti indokolása nem tekinthető konzekvens bírói gyakorlatnak, továbbá visszautasították, hogy a pótdíj tisztességtelen mértékű volna. Közleményük szerint a pótdíj késedelmes megfizetése esetén alkalmazható összeg a szerződésszegő magatartás halmozódása alapján illeti meg a szolgáltatót. Arra is kitértek, hogy a szolgáltató a pótdíj alkalmazásával a menetdíj összege feletti, rendkívüli költségeit és kiadásait próbálja fedezni, ezért ha az utas szerződésellenes magatartást tanúsít, nem meghatározó a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányossága.