Igaz, hogy folyamatos az érdeklődés a helyi pénzek iránt, és konkrét eszközként a balatoni korona, a Bocskai-korona, a soproni kékfrank és a tokaji dukát elterjedt, működik, ám nem azzal a lendülettel, mint az indulásnál – nyilatkozta a Magyar Időknek a Helyi Pénzek Országos Szövetségének elnöke.

Varga István elmondta: évekkel ezelőtt – amikor a különböző helyi pénzek megjelentek – még magasabbak voltak a banki kamatok. Vagyis előnyös volt, ha a forint kamatozott, s közben a helyi pénzt használták. A kamat drasztikus csökkenésével azonban ez a rövid távú előny mára eltűnt.

Az elnök hozzátette: az a gondolat pedig a legtöbb emberből hiányzik, hogy „nem külföldről vásárolok, hanem a helyi vállalkozót, a szomszéd gazdát támogatom, mert nekem is az a jobb, ha másokat segítek”. Varga István úgy véli: ez Nyugaton inkább működik, de mi felelőtlenebbek vagyunk. A lokálpatriotizmus a szavak szintjén létezik, tettekben nem nyilvánul meg. Ennek az elnök szerint az lehet az oka, hogy mivel Nyugaton jobb az életminőség, az emberek fogékonyak a kellő gondosságra is. Nálunk a megélhetési nehézségek elvonják az emberek figyelmét.

Hozzátette: nemcsak a jóléti államoknál működik jól a helyi pénz, hanem a harmadik világ egyes országaiban is. Említett egy brazil példát, ahol egy települést elárasztott a szemét. Az önkormányzat helyi pénzt bocsátott ki, amivel a gyűjtött szemetet fizették ki. Az utalványon az emberek buszjegyet vásárolhattak, és ennek köszönhetően el tudtak menni más településekre dolgozni. Később a város az elérhető szolgáltatásokat bővítette ezzel a fizetőeszközzel.

Varga István kitért arra is, hogy a helyi pénzek elektronizálhatók, az elektronikus pénz forgalomba helyezésének sincs akadálya, már van ilyen, csupán nem helyi jelleggel. Az új érdeklődőknek már ezt a megoldást ajánlják, mert úgy látják, hogy a jövőben ez lesz a fejlődés iránya.