Balogh Árpád, aki 2007 júliusa és 2008 szeptembere között volt megbízott projektigazgató, elmondta: 2007 végén és 2008 elején készült két szakmai anyag, amelyekben a beruházás leállítását javasolták. Ezt "a szakmailag előnytelennek tűnő" szerződésekkel, valamint "a fúrópajzs és az állomások közötti kapcsolatrendszer" bonyolultságával és szövevényességével indokolták.

Az anyagok a fővárosi vezetők elé kerültek, de mindkétszer "falakba ütköztek" - közölte.

Balogh Árpád szerint a DBR Metró Projekt Igazgatóság az akkori létszámát, erőforrását és a szakmai "összeállítást" tekintve alkalmatlan volt a projekt lebonyolítására, arra, hogy a kohéziós alapból támogatást szerezzen. Közölte, ennek orvoslására tettek javaslatot, és erre fogadóképes is volt a főváros. A folyamat kimeneteléről azonban többet nem tud mondani - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy egyes tanácsadói szerződéseket közbeszerzési eljárás nélkül kötöttek meg, Balogh Árpád azt közölte: a határidőkre hivatkozással kapott a metróbiztoson keresztül utasítást arra, hogy ne indítsanak közbeszerzéseket.

Elmondta azt is, hogy a 4-es metró ügye gyakran napirenden volt a főpolgármesteri kabinet ülésén, valamint azt is, hogy az állomások beépítése jóval olcsóbb lett az eredetileg tervezettnél.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, a munkacsoport vezetője az ülés után újságíróknak arról beszélt, hogy a tanácsadó-szerződések esetében a közbeszerzések elhagyására az instrukciót politikusok adták. A DBR akkori vezetősége Becker László metróbiztostól tudta meg, hogy kivel kell szerződést kötni, ő pedig két embernek tartozott felelősséggel: Demszky Gábor szabad demokrata főpolgármesternek és Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettesnek - mondta.

Borbély Lénárd közölte: az ülésen megtudták, hogy az a döntés, amely a 2006 őszi önkormányzati választások előtt született, hogy mindenképpen induljon el a beruházás, "olyan lavinát" indított el, amely már akkor is milliárdokban volt mérhető, és még nagyobb költségnövekményt okozott.

A munkacsoport ülésére Balogh Árpád mellett meghívtak két másik volt igazgatót, Gulyás Lászlót és Klados Gusztávot is, de ők nem jelentek meg.

Borbély Lénárd közölte, a következő ülésen Becker Lászlót szeretnék meghallgatni.

A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek a jelentést május 31-éig kell elkészítenie.