eur:
398.27
usd:
372.27
bux:
69536.56
2024. június 16. vasárnap Jusztin

A gettó felszabadulására emlékeztek Budapesten a 72. évforduló alkalmából

A budapesti gettó felszabadulásának 72. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak kedd este az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Alapítvány szervezésében.

Az egykor a gettóhoz tartozó VII. kerületi Dohány utcában emelt emlékfalnál Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Elie Wiesel írót idézve azt mondta: nem akarja, hogy a múltja bárkinek a jövője legyen.

Hangsúlyozta, hogy egy ilyen emlékezés mindig személyes jellegű. Az ember belülről érzi át a történéseket, és hordozza magában mindazt a szorongást, kétséget, valamint néha félelmet, amit sorsa adott - tette hozzá.

Felidézte, hogy apja munkaszolgálatos volt előbb az Alföldön, később Ukrajnában, anyját pedig gyalogmenetben hajtották koncentrációs táborba, azonban meg tudott szökni útközben.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija úgy fogalmazott, "a zsidó vallás teli van az emlékezés kötelezettségével". Szinte minden zsidó ünnep erről szól - mondta.

Utalt egy híres mondásra, amely szerint egy olyan népnek, amelynek nem fontos a múltja, jövője sem lesz. Úgy vélekedett, hogy ez fordítva legalább ennyire igaz: az a közösség, amely nem gondol a jövőjére, egy idő után a múltját is elveszíti majd.

A rabbi a jelenlévők kötelességének nevezte "a láng meggyújtását", biztosítva, hogy "soha többé ne történjen meg ez a borzalom". A sötétség ellen a fénnyel kell küzdeni az életben, így biztosítható a jövő - fűzte hozzá.

Köves Slomó arról is beszélt, hogy az emlékfal egy pár éve nyílt zsidó iskola közvetlen szomszédságában található, ami szimbolikus, az ember ugyanis akkor tud felkelni, "ha újra életet épít a hamvakon".

Nemes Jeles László, az Oscar-díjas Saul fia című film rendezője megköszönte, hogy vannak még, akik emlékeznek, és ezért hajlandóak eljönni egy ilyen eseményre a hideg januárban.

Úgy vélekedett, hogy kötelesség fejben tartani és átérezni azok szenvedését, akiket a gettóba zártak. Ők vagy meghaltak, vagy lelkükben nyomorodtak meg örökre - mondta. A rendező arról is beszélt, hogy jelenleg következő filmjét készíti elő, és sok képet nézeget "a zsidó civilizáció fénykoráról", az 1910-es évekről Budapesten.

Az esemény végén a résztvevők imádkoztak és gyertyákat gyújtottak az emlékfalnál.

A budapesti "nagy" gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és a Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le. A mintegy 4500 lakásban összezsúfolt emberek száma a következő év elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-i felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet találtak.

Címlapról ajánljuk
Már félórányi vízipipázás is rendkívül káros lehet, a fogimplantátum körüli szövetet is tönkreteheti

Már félórányi vízipipázás is rendkívül káros lehet, a fogimplantátum körüli szövetet is tönkreteheti

A dohánytermékek közül a füstmentesek károsítják leginkább a fogimplantátumot – derül ki a Semmelweis Egyetem tanulmányából. Az intézmény Fogpótlástani Klinikájának docense az InfoRádióban elmondta: a dohánytermékek olyan káros anyagokat tartalmaznak, melyek a lágyszöveteknek és az alattuk lévő csontszövetnek is árthatnak, extrém esetben pedig a fogimplantátum elvesztéséhez is vezethet a dohányzás.

Marco Rossi vállalja a felelősséget a vereségért - "Hiába hívtam ki több játékost is az oldalvonalhoz"

Marco Rossi szövetségi kapitány magára vállalta a magyar labdarúgó-válogatott svájci csapattól elszenvedett 3-1-es vereségének felelősségét az Európa-bajnokság szombati napján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.17. hétfő, 18:00
Fürjes Balázs a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja
Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×