Az emberek az életüket leginkább meghatározó kérdésekben alapvetően elég pesszimistán ítélik meg a saját helyzetüket és jövőbeli kilátásukat – ismertette a Századvég felmérésének eredményeit Lánczi Tamás.

„Ha kifejezetten a gazdasági helyzettel kapcsolatban kérdezzük őket, akkor az látható, hogy nagyon sok országban úgy gondolják, hogy a következő években romlani fog az anyagi helyzetük” - tette hozzá.

Emlékeztetett: Európa déli felén vannak olyan országok, amelyek továbbra is nagyon magas munkanélküliséggel, magas államadóssággal, nagyon magas költségvetési hiánnyal küzdenek.

A felmérés kérdéseire adott válaszokban is regionális különbség látszik az Európai Unión belül – mondta a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

„Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy hogyan értékelik az európai átlag állampolgárok az EU teljesítményét a gazdasági területen, akkor jól látható, hogy például Görögországban közel 80 százalék mondja azt, hogy rosszul kezeli az Európai Unió a gazdaságot. De majdnem ugyanilyen arányban vélekednek negatívan a finnek, a franciák, az olaszok, a ciprusiak, és a svédek is – akiket Magyarországról inkább irigyelni szoktunk” - részletezte Lánczi Tamás.

„A jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban pedig egyértelműen látszik, hogy ott, ahol a válság elhúzódott, kifejezetten borúlátóak az emberek, és úgy érzik, hogy a jövőjük nem jobb, hanem inkább rosszabb lesz” - tette hozzá.

„Volt még néhány olyan kérdés, amelynek válaszaiból szintén az derül ki, hogy az emberek pesszimisták. A terrorizmussal, a terrorhelyzettel és a bevándorlással kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Jól látható, hogy azok az országok, ahol a migráció nagyon komoly problémákat jelentett – ilyen például Magyarország is – vagy ahol terrortámadások voltak, ott az emberek kifejezetten félnek a bevándorlástól és a terrorizmustól, illetve azok különböző hatásaitól” - közölte az elemzőközpont igazgatója.

„Ha átfogóan kellene megfogalmazni ennek a kutatásnak az üzenetét, akkor az derül ki belőle, hogy az európai polgárok alapvetően még mindig hisznek az európai eszmében, abban, hogy az Európai Uniónak van értelme, ugyanakkor kritikusan viszonyulnak hozzá. Változásokat szeretnének látni” - összegezte Lánczi Tamás.

„Az európai választópolgárok többsége nem akar kilépni az Európai Unióból, de azt szeretné, ha az európai intézményrendszer - és azon belül Brüsszel - jelentős mértékben változna azért, hogy jobban tudja kezelni a gazdasági kérdéseket, a terrorizmus ellen jobban tudjon fellépni, és a bevándorláspolitikát javítani tudja”

- hangsúlyozta a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója.