eur:
389.3
usd:
362.66
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

A regiszter mindent tud az infarktusos betegekről

Átlagosan négy-négy és fél óra az az idő, amíg egy magyarországi infarktusos beteg az első tünetek jelentkezésétől eljut a szívkatéter elvégzéséig - mondta az InfoRádiónak az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója. Ofner Péter kiemelte, ez megfelel az európai átlagnak, de vannak olyan országrészek, ahol sokkal rosszabb a statisztika.

A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter ma már kötelező adatszolgáltatást jelent azoknak a kórházaknak, amelyek évente ötven infarktusnál többet látnak el. 65 ilyen intézmény van, ezek közül 19 úgynevezett szívkatéteres centrum. 2014 áprilisa óta lényegében minden infarktusos eset részletesen szerepel a regiszterben” - mondta el az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója.

Ofner Péter hozzátette: „mindent tudni akarunk az infarktust elszenvedett betegekről; a kórelőzményről, arról, milyen rizikófaktorokkal rendelkeztek, milyen gyógyszereket szedtek, a tünet első jelentkezésének, a kórházba érkezésének, valamint az ér megtágításának időpontjáról, tehát azt az intervallumról, ami a panaszok felléptétől a koszorúér megnyitásáig eltelik. Pontos adatunk van egyéb gyógyszerfelhasználásokról, a halálozási adatokról, a kibocsátási adatokról, a gyógyszeres javaslatról, követjük ezeknek a betegeknek a sorsát, regisztráljuk a harmincnapos és az egyéves halálozást is.”

A főigazgató elmondta, az infarktus-halálozást nagyon sok tényező befolyásolja; a rizikófaktorok, a korábbi betegségek, a társbetegségek és az ellátásban történő késlekedés is, amely a tünetek felléptétől az ér megnyitásáig terjed.

Az infarktus ellátása nem más, mint versenyfutás az idővel. Amint a tünetek fellépnek, azonnal katéteres centrumba kell juttatni a beteget, hogy mielőbb sikerüljön a koszorúér megnyitása és ennek megfelelően a vérellátás biztosítás a haldokló szívizom számára” - hangsúlyozta Ofner Péter.

Az adatok alapján a leghosszabb késedelem Nógrád megyében van, hosszas még az ellátási idő Heves megyében. Átlagosan Magyarországon az ellátási idő több mint négy óra, ez nagyjából megfelel az európai adatoknak. Sokat ronthat a helyzeten a szekunder-transzport, amikor a beteget nem azonnal egy katéteres központba viszik, hanem egy területi ellátóhelyre, ahol felállítják a diagnózist, ilyenkor nagy késedelmet jelent a továbbszállítás – emelte ki az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója.

Ofner Péter elmondta, a lakosság sűrűségét, korösszetételét is figyelembe kell venni a területi eloszlás vizsgálatakor, Budapesten az infarktust szenvedett betegek átlagéletkora 70,5 év, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyében már jóval fiatalabb, 64 éves korban infarktust szenvednek a betegek. Budapesten és környékén például igen gyakori az előfordulása.

„Sokat javíthatna az ellátás minőségén, ha egyrészt a betegek tudomásul vennék, hogy mellkasi fájdalom esetén azonnal orvos, akár mentő hívása indokolt, és fontos az, hogy infarktus gyanúja esetén a diagnózis megerősítése katéteres központban történjen” - hívta fel a figyelmet az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×