Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
317.06
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
A jég vastagságát mérik vízi rendõrök a Zürich peremén levõ Katzensee-tavon 2026. január 7-én. Az év eleji európai hideghullám okozta tartós fagypont alatti hõmérséklet miatt már teljesen befagytak a kisebb tavak Svájcban.
Nyitókép: Michael Buholzer

30 éve nem volt ilyen Amerikában, befagyhat az egyik nagy tó

Ritka természeti jelenség küszöbén állnak az észak-amerikai Nagy-tavak: az Erie-tó jégborítottsága elérte a 96 százalékot, és a hétvégére jósolt sarkvidéki hideghullám hatására akár teljesen is befegyhat.

Az idei extrém tél különösen látványos nyomot hagy a térség vízfelületein. A legfrissebb műholdas adatok és mérések alapján az Erie-tó felszínének 95,95 százalékát összefüggő jég- és hóréteg borítja. Ez tudományos szempontból is kiemelkedő, hiszen a modern történelemben mindössze háromszor fordult elő hasonló eset, legutóbb pontosan három évtizeddel ezelőtt, 1996 februárjában.

A 2026. február 5-i mérési adatok alapján a tavak jégkoncentrációja az alábbiak szerint alakul.

  • Erie-tó: 95,95%
  • Huron-tó: 74,84%
  • Superior-tó (Felső-tó): 52,72%
  • Michigan-tó: 36,46%
  • Ontario-tó: 19,70%

Nagy-tavak összesített átlaga: 56,14 százalék.

A meteorológusok szerint a napokban várható újabb „Arctic blast”, azaz sarkvidéki eredetű hidegbetörés olyan tartós és mély fagyot hoz, amely valószínűleg eltünteti az utolsó szabad vízfelületeket is a tavon.

Az Erie-tó a legsekélyebb a Nagy-tavak közül, így ez reagál leggyorsabban a hőmérsékletváltozásra, ám a teljes befagyáshoz még így is rendkívüli körülmények szükségesek.

A teljes befagyás nem csupán statisztikai érdekesség, hanem jelentős hatással van a környező államok mikroklímájára is. Amíg a tavon szabad vízfelületek vannak, a hideg szél párát emel fel, ami a part menti területeken masszív havazást okoz.

A 100 százalékos jégpáncél kialakulásával ez a folyamat leáll, így kevesebb lesz a hóvihar, ugyanakkor a tartós hideg továbbra is próbára teszi az embereket.

Fotónk egy svájci tónál készült.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő mérésének fejlődése és a technológia gyorsulása alapjaiban változtatta meg a döntéshozatal ritmusát – a pénzügyi szektorban ez különösen jól megfigyelhető. A mesterséges intelligencia valós idejű jelzéseket képes előállítani, ám az átgondolatlan bevezetés komoly kockázatokat rejt, ha a szervezetek döntési struktúrái nem igazodnak az új sebességhez. A siker kulcsa nem az, hogy minden folyamatot felgyorsítsunk, hanem hogy tudatosan döntsük el: mikor érdemes az AI tempójához igazodni, és mikor kell megőrizni a lassabb, emberi döntési ritmust. A mesterséges intelligencia következő korszakát így nem feltétlenül a technológia fejlődése, hanem az ember tudatos megjelenése fogja meghatározni a folyamatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×