Több mint félmillió spanyolországi irreguláris migráns és menedékkérő jogi státuszának rendezését célozza meg a 2026 január végén jóváhagyott, törvényerejű királyi rendelet. Ezzel a spanyolok mintha szembemennének több európai országban tapasztalható tendenciával, ahol éppen kitoloncolni akarják az ott tartózkodó migránsokat.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, Spanyolország migrációs szempontból különutas politikát folytat Európában. Ők úgy gondolkoznak, mint Európa többsége tette 2015-ben.

Ennek az egyik központi oka az, hogy a szociáldemokrata Pedro Sánchez kormányoz huzamosabb ideje, amely úgy véli, hogy a demográfiai problémát migrációval kell megoldani. A legalább félmillió migránsnak odaígért tartózkodási engedély „az első ilyen gondolat” – mondta az elemző.

„A tavalyi év végén volt arról is szó, hogy hány millió migránst kell még befogadni, és 2,5 millióban állapodtak meg a spanyol kormányban annak érdekében, hogy sikerüljön felhúzni azt a foglalkoztatottsági rátát, ami jelentősen csökkent Spanyolországban az elmúlt 10 évben” – mutatott rá.

A Sánchez-kormány szerint azért is szükség van a bevándorlásra, hogy kielégítsék a szolgáltatóipari szektor munkaerőigényét. A születésszámok régóta tartó csökkenése ugyanis már elérte a munkavállalói réteget is, ahol szintén csökken a létszám.

A migránsok között a legtöbben Latin-Amerikából érkeznek Spanyolországba, és ennek fő oka a nyelvi akadálymentesség.

Arról, hogy miért pont félmilliós lett a mostani döntés, a szakértő azt mondta: nem egyszerű, hisz az államigazgatásnak nincs pontos száma arról, mennyi illegális migráns van az országban,sok esetben nincsenek papírjaik, nem is regisztrálták magukat. A legfontosabb támpont az egészségügy igénybevétele, ebből tudták beazonosítani az érintettek létszámát.

A legalizálási folyamatról szólva elmondta, a regisztrációs feltételek szigorúak:

• büntetlen előélet (kérdés a büntetett előéletűek kitoloncolási lehetősége a gyakorlatban)
• pénzátutalási igazolások
• 5 hónap folyamatos tartózkodás Spanyolországban 2025. december 31. előtt (kérdés: a dokumentumok hamisíthatók).

Gönczi Róbert ráadásul elképzelhetőnek tartja, hogy

pont e lehetőségen keresztül fognak tudni további migránsok átjönni Spanyolországba azért, hogy Európában maradhassanak.

A spanyol elgondolás társadalmi fogadtatása egyébként szerinte vegyes. A kormány 2024 óta viszi ezt a programot, és támogatja a kormánypárttól balra helyezkedő Podemos is, egészen 2021 óta.

„Ez a Podemos az a párt, aminek az egyik vezetője, Irene Montero pár nappal ezelőtt úgy fogalmazott, hogy örömmel látná azt a lakosságcserét, amiről szeret beszélni a jobboldal, mert ebben az esetben »a rasszistákat lecserélnék a dolgozó migránsok«. Tehát a Podemos gondolkozásmódja jelentősen eltér a jobbközéptől és a jobboldali néppártól, nevesül a Voxtól, akik viszont élesen kritizálják Pedro Sánchez kormányának kezdeményezését. A jobboldali Vox népességcserére figyelmeztet, pontosan erre próbált meg Irene Montero reagálni ebben a balul sikerült mondatában” – húzta alá Gönczi Róbert.

A jobbközép Néppárt közben azt mondja, a kormány csak a figyelmet akarja elterelni a januári vasúti szerencsétlenségről, amiben sok spanyol állampolgár is meghalt.

Gönczi Róbert szerint ha a migránsok tartós tartózkodási engedélyt kapnak, új utak nyílnak meg az állampolgárság irányába is.

A letelepedettek szavazati joghoz most nem jutnának, csak ott maradhatnak és adót fizetnek, a gazdaság pedig ettől a kormány reményei szerint ki fog fehéredni.

„Ha viszont valaki tartózkodik is és adózik is, sokkal könnyebben tudja megszerezni a spanyol állampolgárságot” – figyelmeztetett.

Arról sem tudni egyelőre, hány munkahelyet és hogyan érint majd ez a folyamat, illetve mennyibe kerül az államnak, ilyen adatok nem kerültek nyilvánosságra, de Spanyolországban nyáron mindig megugrik a munkahelyek száma a nyaraló tömegek miatt, ezt próbálják meg kiküszöbölni most.