A tárcavezető kifejtette: a budapesti fejlesztésekről hamarosan döntést hoz a kormány és eldönti azt a dilemmát, hogy egy nagy új kórházat építenek-e, vagy három-négy súlyponti kórházat fejlesztenek, bővítik a kapacitását, a kérdésben szakmai döntésre van szükség. Hangsúlyozta: a fővárosi kórházfejlesztés mellett az alapellátás erősítése is fontos, a kórházban töltött idő csökkentése szintén fontos feladat, ehhez az alapellátás, a háziorvosi ellátás, az egynapos ellátás és a járóbeteg-ellátás megerősítése is szükséges.

A béremelésről a tárgyalások több éve folynak, és eredményként értékelhető, hogy 2016-ban elindulhat a bérfejlesztés - mondta, hozzátéve, bízik a tárgyszerű vitában.

Balog Zoltán felidézte: az előző kormányok 2010-ig 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, több ezer egészségügyi dolgozó került utcára, a betegeken "üzletelni" próbáltak, a szakmai koncepció, amelyet megpróbáltak megvalósítani, csődöt mondott, a kórházak eladósodtak, amortizálódtak. 2010-ben 130 milliárd forint adóssággal vették át a kórházakat, az eszközállomány 80 százaléka cserére szorult, és 600 kispatika ment csődbe a baloldali kormányzás alatt - sorolta.

Úgy vélte, az elmúlt hat évben a kórházfejlesztés és a sürgős bérfejlesztés elindítása volt a feladat, továbbá az elvándorlás megállítása az egészségügyből. A gyógyszerkassza kiadásait sikerült csökkenteni úgy, hogy ebből nem áremelés következett - közölte.

A miniszter arra is kitért, hogy 500 milliárd forintos fejlesztési program indult 2010-2015 között: 655 egészségügyet érintő fejlesztési projekt valósult meg, és az e fejlesztésekre fordított összegek jórészt vidéki kórházakhoz jutottak.

A bérekről beszélve elmondta: 2012-ben és 2013-ban 95 ezer egészségügyi dolgozónak emelték a bérét 75 milliárd forintot meghaladó összegben, és a rezidensprogram támogatása is jelentős lépés volt, így a külföldi munkavállalásra benyújtott igények száma 30 százalékkal csökkent. Nyugati béreket még sokáig nem tudnak fizetni, így a munkakörülményeken kell javítani - mutatott rá.

Megjegyezte: a várólistákat tekintve fokozatosan csökkentik a várakozók számát.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szerint olyan konkrét programra vállalkozik a kormány, amely számon kérhető és paradigmaváltást hozhat az egészségügyben. E programot ismertetve beszélt a fővárosi ellátás újragondolásról, ehhez meglátása szerint először fel kell mérni, hogy az agglomerációban élőknek mire lesz szükségük. Ugyancsak lényeges az intézmények irányításának újraformálása, mert gyakran az intézményrendszer érdekei befolyásolják azokat a döntéseket, amelyeknek szakmainak kellene lenniük, az intézmények sokszor a saját fenntartásukban érdekeltek - mondta.

Arra is kitért, hogy a minimumrendeletbe be kell építeni a kompetenciák összességét, a betegbiztonságnak kell vezetnie minden döntést. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatban pedig kijelentette: Magyarország az egyetlen ország az OECD-ben, amelyben 13 év alatt a kórházban töltött idő nem csökkent, ezért ennek az ellátási formának nem a kórházakban kell megvalósulnia.

Az alapellátásról azt mondta: arra vállalkoznak a következő két évben, hogy megújítják az intézményrendszert, népegészségügyi szempontú alapellátást akarnak létrehozni, erre több mint 20 milliárd forintot költenek, ami a változások elindításához elég lesz.