"Inkább konkrét félelemből volt több" - közölte Simonovits Bori.

A Tárki kutatásvezetője elmondta, hogy négy országban vizsgálták, hogy tartanak-e a bűnözés növekedésétől, a betegségek terjesztésétől, illetve attól, hogy háború vagy politikai feszültség esetén a származási országhoz lesznek lojálisak a bevándorlók, valamint kételkednek-e abban, hogy a bevándorlóknak a befogadó ország érdekei lesznek az elsődlegesek.

"A visegrádi országok lakóinak félelmeit illetően a sorrend teljesen azonos volt. Az utolsó kérdésre minden vizsgált országban kétharmad-háromnegyed arányban volt a kételkedők száma. Érdekes, hogy a négy ország közül csak Magyarországot érintette igazából ez a nyári menekültkrízis, mégis a többiben, Csehországban és Szlovákiában, is megjelentek ez az erős, menekültekkel kapcsolatos félelmek. Ez azt mutatja, hogy nem kell ahhoz nagyarányú menekültjelenlét, hogy az emberek tartsanak a veszélyeitől" - hangsúlyozta Simonovits Bori.

A kutatásvezető jelezte, már régóta közismert, hogy az iskolai végzettség összefügg az előítéletességgel.

"Két kérdéssel vizsgáltuk a személyes érintkezést, az egyik az volt, a válaszadó találkozott-e az elmúlt évben bevándorlóval, menedékkérővel, illetve van-e menekült a személyes ismerősei között. Azt találtuk, ha van, az csökkenti a félelmet, azoknál viszont, láttak közelről menekültet, magasabb a félelem szintje, tehát ellentétes hatás figyelhető meg a társas érintkezésben, ami visszaköszön a legtöbb idegenellenesség kérdésében" - fejtette ki Simonovits Bori.