A miniszter hangsúlyozta, hogy az új központ a világon egyedülálló módon egyesíti magában az egyetemi szintű pilótaképzést, a speciális egészségügyi igényeket kiszolgáló kutatást és a kisszériás gyógyszerfejlesztést és gyógyszergyártást. Felidézte azt is, hogy innovációra 2020-ig 700 milliárd forint európai uniós támogatást fordít a kormány.

Utalt a hét elején bejelentett Debrecen és München közötti új Lufthansa-járatra is, és a debreceni repülés nagy napjainak nevezte a mostani időszakot. "Kinyitottuk a világot Debrecen felé, de úgy is mondhatjuk: a világ már Debrecenben van" - mondta Seszták Miklós.

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője elmondta: a Pharma-Flight a debreceni repülőtérnek olyan "újabb lába", amely vitathatatlanná teszi a városnak a Kárpát-medencében betöltött vezető szerepét.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere is a régió legdinamikusabban fejlődő regionális nemzetközi repülőterének nevezte a debrecenit.

Kiemelte, hogy a személyforgalom növekedése mellett - 2016-től hét európai nagyváros, Münchenen keresztül pedig további 130 célpont lesz elérhető Debrecenből - jelentősen nő az áruszállítási kapacitás, s a debreceni az egyetlen közvetlen vasúti összeköttetéssel is rendelkező repülőtér a környéken.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora hozzátette: a Pharma-Flight kutató-képző központtal olyan innovációs tevékenység kezdődik a városban, ami új fejezetet nyithat a repülés-egészségügyben.

Ma ugyanis egyetlen gyógyszerről nem tudják pontosan milyen repülés-egészségügyi hatása van - magyarázta a rektor reményét fejezve ki, hogy Debrecenben sikerülni fog tudományos igényű, klinikai vizsgálatokkal megalapozott hatásvizsgálatokat lefolytatni, amelyek növelik a légiközlekedés biztonságát.

Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke, a debreceni tudományos és kutatóközpont kezdeményezője, a Pharma-Flight program kidolgozója a légi személyzetet nevezte a repülésben "a jövő problémájának".

Egyre több pilótára lesz ugyanis szükség, s már látható, hogy a pilóták 65 éves felső korhatára sem tartható, ezért előtérbe kerül a légi személyzet egészségügyi állapota, az általuk szedhető gyógyszerek hatásvizsgálata - ismertette a részleteket a szakember.

Hozzátette: az egyetem és a tudományos központ szakértői közösen dolgozták ki a pilótaképzés anyagát. Az oktatás részét képezi az Airbus A320-as és egy Boeing 737-es repülőgép-szimulátorokon való gyakorlás is.

Czirják György, a Pharma-Flight Kft. ügyvezető igazgatója egyedülállónak nevezte a központ hármas tevékenységi körét.

Felsorolása szerint a szimulátoros pilótaképzés mellett fontos teret kapnak a repülés-egészségügyi kutatások, mint például az oxigénhiányos környezetben végzett munka, vagy a gyógyszereknek a pilóták teljesítőképességére gyakorolt hatása.

Harmadik kiemelt területként gyógyszeripari fejlesztésekkel, gyógyszerkutatással és kisszériás gyógyszergyártással is foglalkoznak a debreceni Pharma-Flight Nemzetközi Tudományos és Szolgáltató Központban - fűzte hozzá az ügyvezető.