Infostart.hu
eur:
365.16
usd:
332.76
bux:
145808.21
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Boross: a Kossuth téri sortűz tette egyetemessé a szabadságharcot

Boross Péter volt miniszterelnök szerint az 1956. október 25-én történt Kossuth téri sortűz teljesen új helyzetet teremtett a forradalomban, történelmi jelentősége pedig abban áll, hogy az ország határain belül egyetemessé tette a szabadságharcot.

Boross Péter vasárnap a sortűz áldozataira emlékező Kossuth téri rendezvényen kiemelte: az ártatlanok vérét kioltó sortűz az ostoba hatalom öngyilkossága lett volna, ha az akkori hatalom mögött nem áll az a birodalom, "amelytől a terror módszereit hazai tanítványai megtanulták és éveken át gyakorolták".

A Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumi elnökeként felszólaló politikus úgy fogalmazott, "nem véletlen, hogy Kelet-Európa Szovjetuniónak ajándékozott országai közül egyedül nálunk folyt vér".

"Ne legyünk szerények! Merjük kimondani, hiszen ezeréves történelem tanulsága ez, hogy minden évszázadban egyszer a török hódoltság után fellángol a magyar szabadságvágy" - mondta Boross Péter, aki példaként említette a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát, valamint 1848-at és 1956-ot.

Boross Péter hallgatóságát arra figyelmeztette, hogy "sok költött történet mellett az igazat meséljék", mert "ma is vannak torzítók, másképp látók, szándékosan másképp bemutatók". Hangsúlyozta: a magyar igazság az, hogy egy nemzet tradícióihoz híven felkelt, nem mérlegelt, a szabadságért vérét ontotta.

Boross Péter az akkor történteket felidézve kifejtette, hogy 1956. október 25-re elrendelték a munkahelyekre való kötelező bemenetelt, így a Városházáról látta, hogy bár nem olyan nagy számban, mint két nappal korábban, de mentek az emberek a Kossuth térre tovább tüntetni.

"Ez volt az a pillanat, amikor a hatalom úgy érezte, hogy túl sokat engedett, ezt meg kell akadályozni és a legotrombább döntést hozta valahol, valaki, és ez a sortűz volt" - fogalmazott Boross Péter, aki szerint ezután vált "egyetemes nemzeti harccá mindaz, ami az utcákon, a munkahelyeken történt".

Kiemelte, ez az egy nap, az ártatlanok vérének kioltása elég volt, hogy "az egész régi világ hatalmi pozíciója megrendüljön".

A volt kormányfő szerint "örök talány és nem is érdemes vele foglalkozni, kik lőttek, visszalőttek-e az Országház kapujából". Az esetből az a következtetés vonható le, hogy a "fegyver az erős volt, de nem voltak sokan, akik itt lőttek" - mondta, majd aláhúzta, pontosan azt sem lehet tudni, mennyien vesztették életüket a téren, de az biztos, hogy ők sokan voltak.

Boross Péter beszédében köszönetet mondott Kövér László házelnöknek az Országgyűlés 1956-os emlékhelyének felújításáért.

A megemlékezésen jelen volt többek között Kövér László házelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint a sortűz több túlélője.

A megemlékezés idejére félárbocra engedték a Kossuth téren álló lobogót.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai tárgyalók először vetették fel, hogy Ukrajna a NATO-tagságáért cserébe kivonulhatna a Donbaszból. Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és azt is elmondta, szerinte mi a legvalószínűbb forgatókönyv a konfliktus lezárására.

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni? Új kihívással szembesülnek a magyar munkahelyek

Ki lesz a főnök, ha senki sem akar vezető lenni? Új kihívással szembesülnek a magyar munkahelyek

A gyorsan változó munkaerőpiac újfajta megközelítést követel a vállalatoktól, így a toborzás mellett egyre inkább a meglévő munkatársak megtartása, a vezetők folyamatos fejlesztése és a tapasztalt szakemberek tudásának átörökítése kerül a középpontba. A HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának szakértői szerint a generációs különbségek áthidalása, a mesterséges intelligencia vállalati szintű integrálása és a bértranszparencia mind olyan kihívás, amelyet csak felkészült vezetőkkel és rugalmas tervezéssel lehet sikeresen leküzdeni - írja a Pénzcentrum.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×