A közúti közlekedési előéleti pontrendszer 2001. január 1-én lépett hatályba. A törvény első nagyobb módosítása 2008-ban volt, mert hirtelen megnőtt a közúti közlekedési balesetek száma. Ezért a szakemberek nemcsak a pontszámokat szigorították, hanem a szabálysértések átkerültek a végrehajtási rendelet mellékletébe, vagyis a közigazgatási bírsággal sújtható szabálysértések mellé. Később a tárca, 2011 júliusában tovább szigorította a törvényt.

2013. július elsején ismét szigorították a törvényt, a Belügyminisztérium szerint a jogszabály-módosítás indoka technikai jellegű, amelyet új büntető törvénykönyv hatályba lépésével magyarázott.

A tárca közleményében hangsúlyozta, hogy a pontrendszer célja: a közúti közlekedési rendszert azáltal tegye biztonságossá, hogy egy olyan keretrendszert biztosít a jogalkalmazó számára, ami alapján, hosszú távon, a lehető legobjektívebb módon kiszűrhetők a járművezetésre alkalmatlan személyek a forgalomból, és ez által javul a közlekedés biztonsága.

A pontrendszer egyébként nem csak a szabálysértéseket bünteti. A büntetőpont bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegés miatt szabható ki. Az egyes pontokat a cselekmény veszélyessége, az elkövetett cselekmények gyakorisága és a többi közlekedőre való veszélyességre tekintettel alakították ki.

Az InfoRádió több hallgatói megkeresését is kapott a büntetőpontok miatt. Sokan arra voltak kíváncsiak, hogy például az irányjelzés elmulasztása miért 3 pont, és a szabálytalan parkolásért miért jár 6.

A Belügyminisztérium írásos válasza szerint a szabálytalan irányjelző használata enyhébb fokú szabálytalanságnak minősül a szabálytalan megállásnál. A szabálytalan parkolást a jogalkotó ötféleképpen szankcionálja attól függően, hogy milyen súlyos a szabályszegés. A hat büntetőpontot csak a kirívóan súlyos esetekben pl.: vasúti átjáróban, vagy gyalogos átkelőhelyen történő megállás esetén szabnak ki.
 
A büntetőpontok száma továbbképzéssel csökkenthető - hívta fel a figyelmet a Belügyminisztérium. A gépjárművezetője erre önként is jelentkezhet bármelyik kormányhivatalnál. Ezt követően a hivatal jelöli ki azt az intézményt, ahol részt kell venni egy tanfolyamon. Ez hasonlít egy KRESZ oktatáshoz, felmérik a közlekedési ismereteket, próbavezetést tartanak és pszichológiai vizsgán kell részt vennie a sofőrnek. A képzés költsége és időtartalma változó, ez a jogosítvány kategóriájától függ. Az önkéntes utánképzéssel a nyilvántartott pontok száma csökkenthető 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal.
 
A büntetőpontokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala tartja nyilván. A szervezet minden esetben értesíti a járművezetőt büntetőpont bejegyzéséről vagy törléséről. Ezt egyébként a járművezető is kérheti a hivataltól, e-mailben.

A pontok számát egyelőre az Ügyfélkapu rendszerén keresztül nem lehet lekérdezni. A közigazgatásban történő elektronikus ügyintézés lehetőségeinek bővítése ugyanakkor folyamatban van, jelenleg a törvényi szintű jogszabályok előkészítése zajlik.
 
Büntetőpontok miatt egyébként 2013-ban 476, tavaly pedig 773 vezetői engedélyt vontak be a hatóságok.