Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság döntését, mert az szerintük a Fideszt segíti abban, hogy támogatottságánál sokkal jobb eredményt elérve szerezzen többséget Budapesten.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a demokrácia utolsó bástyája is elesett, miután az alaptörvényt tiszteletben tartó bírák, már kisebbségben vannak az Alkotmánybíróságban. Kijelentette: a testület a Fidesz választási csalásról szóló javaslatát erősítette meg. Felhívta a figyelmet Paczolay Péter Ab-elnök véleményére, miszerint a választási törvény módosítása alaptörvényellenes.

Hangsúlyozta, a Fidesz választási csalásra készül Budapesten és ennek lehetőségét nem hárította el minden elemében az Alkotmánybíróság, amely nem változtatott érdemben a jogszabályon a tekintetben, hogy a választást arányosabbá tegye. Horváth Csaba szerint, így nem a többség akarata érvényesül a fővárosban. Úgy vélte, ezt a problémát a kettős többség elve sem oldja meg.

A nagyobbik kormánypárt szerinte az ellenzék megosztására tett kísérletet, ezért, hogy "ne a Fidesz kottájából játszanak", Horváth Csaba teljes ellenzéki összefogást tartott szükségesnek.

Felidézte korábbi kifogásaikat a Fővárosi Önkormányzati választást is meghatározó törvénnyel kapcsolatban, a többi közt azt, hogy például az V. kerületiek, akár ötöd-hatod annyi szavazattal delegálhatnak tagot a Fővárosi Közgyűlésbe, mint a XI. kerületiek.

A Jobbik nem ért egyet a döntéssel, de tiszteletben tartja azt - mondta Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

A politikus szerint nem meglepő, hogy nem tudták érvényesíteni igazukat, hiszen "amióta a rákosista alkotmány helyére egy hasonlóan egypárti alaptörvény került és az alkotmánybírók megválasztásánál is rendre a Csak a Fidesz jelszó érvényesül", azóta sokaknak megrendült a hitük az alkotmányosságban.

Álláspontja szerint a kormánypárt is látta az igazságtalanságot, amikor súlyozási szabályokat vezetett be annak érdekében, hogy ne ugyanakkora képviselete legyen egy 24 ezres és egy 145 ezres kerületnek a Fővárosi Közgyűlésben, azonban az Ab ezek egy részét is alaptörvényellenesnek minősítette.

Novák Előd megjegyezte: szoros eredmény született, ugyanakkor jellemző, hogy az egyik, talán "legelfogultabb alkotmánybíró", Salamon László maga is a megsemmisített rendelkezések mellett foglalt állást különvéleményében.

Kissé elvont, túlzottan jogelméleti síkon és nem kellő politikai gyakorlattal vizsgálták ezt a kérdést - értékelt a Jobbik alelnöke, aki azt is kifogásolta, hogy a kettős többség elvénél azt sem vették számításba, hogy a képviselői munka sokrétűbb a szavazásnál.

A politikus fájónak nevezte, hogy újabb törvényesített politikusi álláshalmozásra nyílt lehetőség azzal, hogy a polgármesterek egyben képviselők is lesznek. Novák Előd kijelentette: a második legerősebb pártként a játékszabályokat elfogadva szállnak harcba, ugyanakkor nem adják fel és az önkormányzati választás után módosítanák a vonatkozó törvényt. Példaként hozta, hogy a választási bizottság által az országgyűlési választás után megfogalmazott konkrét javaslatokat egy az egyben be fogják nyújtani és további módosításokat is indokoltnak tartanak egyebek mellett a "bizniszpártok", a szavazók szervezett szállítása és a kampánycsend eltörlése miatt.

Az LMP véleménye szerint az lett volna a legjobb, ha az Alkotmánybíróság teljes egészében megsemmisíti a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályairól szóló törvényt, mert a hétfői döntése nem kezeli a választójog közvetlenségének és egyenlőségének alaptörvényi sérelmét - reagált a testület határozatára az MTI-nek Csarnó Ákos.

Az ellenzéki párt országos elnökségének tagja úgy fogalmazott: a szoros, 8:7-es döntési arány is azt mutatja, hogy a kérdést nem sikerült megnyugtató módon rendezni. Az önkormányzati választásokat így egy, az egyeztetéseket nélkülöző valamint a választási jogszabályokat pártpolitikai beavatkozással megváltoztató, a nemzetközi sztenderdekkel ellentétes törvény alapján fogják lebonyolítani - jelentette ki.

A töredékszavazatok megsemmisítéséről szóló döntés önmagában, a további rendelkezések megsemmisítése nélkül nem arányosabb, hanem még egyenlőtlenebb, a korábbinál rosszabb helyzetet teremt - jelentette ki.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a budapestiek a legnagyobb vesztesei az Alkotmánybíróság hétfői döntésének - erről hétfői, fővárosi sajtótájékoztatóján Kerék-Bárczy Szabolcs beszélt.

Az ellenzéki párt elnökségi tagja úgy fogalmazott: a testület részben megállapította, hogy a jogszabály sérti az egyenlőség alkotmányos elvét és ezért semmisítette meg a töredékszavazatok elosztását szabályozó rendelkezés. Ugyanakkor az Ab "arcpirító módon" változatlanul hagyta a polgármesterekre vonatkozó szabályozást, így a kevés szavazattal mandátumot szerző polgármesterek ugyanolyan jogosítványokat kapnak majd, mint akikre sokan voksoltak - folytatta.

A DK szerint az Ab véglegesen kettészakadt a kormány és a Fideszt "szolgai módon kiszolgáló" valamint a szakmai tisztességükre ügyelő alkotmánybírákra - folytatta.

Kijelentette azt is, hogy a döntésnek a budapesti polgárok a legnagyobb vesztesei, mert a fővárosban nem lesz fair és egyenlő az önkormányzati választás. Egy ilyen közjogi kérdésben minimum kompromisszumra, de leginkább konszenzusra kellene törekednie a politikai osztálynak és a "jogi társadalomnak" - tette hozzá.

Az Együtt-PM társelnökei szerint bár az Alkotmánybíróság hétfői döntésével eltörölt egy súlyosan alkotmánysértő rendelkezést az önkormányzati választást szabályozó törvényből, a választási eljárás rendszere továbbra is csak a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja.

Az Ab döntése szerint egy részletszabály kivételével alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai.

A testület a közgyűlés megválasztásával kapcsolatban a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módját találta alaptörvénybe ütközőnek, ezért a rendelkezést megsemmisítette.

Az Együtt-PM két társelnöke, Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor az MTI-hez eljuttatott reagálásában üdvözölte az Ab utóbbi döntését, ugyanakkor közölték: a szövetség fenntartja azt az álláspontját, hogy a kettős többségi döntés rendszere alkotmányellenes.

Értékelésük szerint az önkormányzati választást szabályozó törvény továbbra is csorbítja a budapestiek népképviseletét, sérti az egyenlő választójogot, és "kizárólag a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja".

Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor jelezte, lesznek olyan budapestiek, akiknek a szavazata ötször annyit fog érni, mint másoké.

Nem elhanyagolható szerintük az a részlet sem, hogy a mostani Ab-döntés "egy nagyon megosztott testületben született, amelyben a Fidesz által pozícióba juttatott tagoknak nyilvánvalóan anyapártjuk felé hajlott a kezük". "Az, hogy még a fideszes többségű Ab is talált benne kivetnivalót, bizonyíték arra, mennyire rossz ez a törvény" - írták közleményükben az Együtt-PM társelnökei.

Az Ab döntése szerint egy részletszabály kivételével alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai. A testület a közgyűlés megválasztásával kapcsolatban a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módját találta alaptörvénybe ütközőnek, ezért a rendelkezést megsemmisítette.