A kormány célja, hogy 2015 januárjától minden munkaképes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson - jelentette ki Lázár János hétfőn Csanádalbertin.
Az új kormány egyik legfontosabb feladata, hogy a kistelepüléseken élők számára munkát, lehetőséget kínáljon - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a mintegy 440 lakosú Csongrád megyei község képviselő-testületének ülésén.

Lázár János közölte: az államnak május 1. és december 31. között éves szinten 200 ezer embernek biztosítania kell közmunkát, ami legalább annyi ember, mint amennyi május 1-je előtt dolgozott, sőt bizonyos településeken több is.

A most kezdődő uniós költségvetési ciklusban jelentős források állnak rendelkezésre a Kelet-Magyarországon és a kisebb településeken működő ipari tevékenységet végző kis- és közepes vállalkozások támogatására is - mondta Lázár János.

A kistelepüléseken élők foglalkoztatása, munkába jutása szempontjából fontos a közösségi közlekedés szervezésének javítása, ami nem elsősorban pénzkérdés - hangsúlyozta az államtitkár.

A kormány szeretne érdemben megváltoztatni azon a helyzeten, hogy a földalapú támogatások 75 százalékát, a vidékfejlesztési támogatások pedig négyötödét a pályázók 10 százaléka kapta meg. A források igazságosabb elosztásával nagyobb támogatás juthat a munkaerő-igényes ágazatoknak, mint az állattenyésztés vagy zöldség-gyümölcs termesztés - mondta a politikus.

Lázár János kifejtette, a kormányzat lezártnak tekinti az önkormányzati rendszer átalakítását. A szociális rendszer igazságosabbá tételéből azonban kihagyhatatlanok a helyi képviselő-testületek, nem lehet a távolból megmondani, kik azok, akik támogatásra érdemesek és támogatásra szorulnak. Az ellátásokhoz az államnak a forrásokat biztosítani kell, a döntésekben azonban a tervek szerint nagyobb szerep hárul majd az önkormányzatokra - tette hozzá.

A Fidesz szerint akik ma az államadósság szintje miatt aggódnak, kormányzásuk alatt megduplázták azt.
A nagyobbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az államadósság azért magas jelenleg is, mert "a Gyurcsány-Bajnai-kormány nyakig eladósította az országot, az államadósság szintjét a GDP 52 százalékáról 83 százalékára emelte". Hozzátették: az első negyedéves adatoktól függetlenül az államadósság csökkenő pályán van.

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn jelentette be, hogy az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén. A GDP-arányos államadósság 2010 közepén 85,5 százalékos szinten tetőzött és azóta 2011 június végén volt a legalacsonyabb, 78,9 százalék. A bejelentés után ellenzéki pártok - az MSZP, az LMP, az Együtt-PM, a DK és a Liberálisok - bírálták a kormány gazdaságpolitikáját.

A Fidesz szerint a most közölt adathoz több - a jegybank által is ismertetett - tényező hozzájárult: Magyarország amellett, hogy az elmúlt négy évben meg tudta fékezni az államadósság további növekedését, visszafizette az IMF-hitelt és csökkentette az ország sérülékenységét.

Az ország pénzügyileg stabil, immár ötödik éve 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, európai viszonylatban is Magyarországon gyorsult legjobban a gazdasági növekedés és csökkent legnagyobb mértékben a munkanélküliség - olvasható a közleményben.
Németh Zsolt szerint hármas tétje van az európai parlamenti (EP-) választásnak: vasárnap eldől, lesz-e világos, karakteres képviseletük a magyar érdekeknek, mekkora súllyal jelenik meg a Kárpát-medencei magyarság az Európai Parlamentben, valamint az is, hogy milyen irányba halad tovább Európa.

Németh Zsolt hétfői egri sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország meghatározóan befolyásolhatja a jobb- és a baloldal közötti, kiegyensúlyozott erőviszonyokat.
A kormánypárti politikus felidézte: az elmúlt években "az egész magyar külpolitika legmeghatározóbb, némileg váratlan feladata" volt a magyar érdekek brüsszeli, illetve strasbourgi képviselete. "Az elkövetkező időszakban is készülhetünk arra, hogy szükség lesz a magyar érdekek karakteres védelmére" - tette hozzá.

Szerinte ezt az érdekképviseletet csak azzal az alapmagatartással lehet ellátni, ami a Fidesz-KDNP-t jellemzi. Németh Zsolt rámutatott: "ez az alapmagatartás nem Európa ellenében fogalmazza meg önmagát". Mint mondta, az egyik alternatíva az Európai Unió értelmét kérdőjelezi meg Magyarországon, míg a másik alternatíva, a feltétlen alkalmazkodás politikája is bebizonyította az uniós csatlakozást követő első hat évben, hogy nem vezet sehová.

A Fidesz-KDNP politikájának középpontjában olyan Európa áll, amely teret hagy a nemzeti érdekképviseletnek, azaz Európát, de másképpen - jelentette ki az államtitkár. Németh Zsolt kitért rá: a hét szomszédos ország mindegyikében jelentős számú magyar közösség él. Öt országban szintén az EP-választásra készülnek, míg Ukrajna és Szerbia nem tagja az Európai Uniónak. A Fidesz-KDNP a lista 9. és 10. helyén a két unión kívüli országban élő magyar közösségeknek is lehetővé teszi EP-képviseletet - hangsúlyozta.

Az államtitkár szerint fontos tétje a választásnak az is, hogy milyen irányba halad az európai integráció. Rámutatott: nagyon kiélezett a verseny a bal-, illetve jobboldali pártok között. Németh Zsolt hozzátette: bíznak abban, hogy a Fidesz-KDNP-t is tagjai között tudó Európai Néppárt olyan eredményt ér el a választáson, amely után döntő szerepet vállalhat az új európai intézményrendszer kialakításában.

"Olyan rendkívül fontos kérdésekkel kell foglalkozni, mint a versenyképesség, az eurózóna válságának kezelése, vagy az Oroszországgal való együttműködés" - mutatott rá az államtitkár.
Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Fidesz önkéntesei személyesen, illetve telefonon keresik fel a támogatóikat a héten.

"Az elmúlt időszak megmutatta, hogy nem mindegy, kik képviselnek bennünket Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Olyanok, akik segédkeznek, vagy fő szervezői egy Magyarországot elítélő jelentés megalkotásában, vagy olyanok, akik határozottan, harcosan kiállnak a magyar érdekekért" - fogalmazott.


Az Európai Unión belüli együttműködés fontosságát hangsúlyozta az MSZP elnöke hétfői dunaújvárosi sajtótájékoztatóján. "Nem a konfliktusban gondolkodunk, hanem az együttműködésben, mert szerintünk az Európa Unióban sokkal többet lehet elérni ésszel, mint erőfitogtatással" - mondta Mesterházy Attila.

Az európai parlamenti (EP-) választással kapcsolatban kiemelte: az Európai Unióban a nemzeti érdekeket akkor lehet jól képviselni, ha egy országnak vannak partnerei. Úgy vélte, hogy Magyarország egyedül nem tud "nemzeti érdekek miatt fontos ügyeket keresztülvinni".

A pártelnök megjegyezte, hogy az Európai Unió támogatásával valósul meg a magyarországi fejlesztések 97 százaléka. Ezért az MSZP mindig is Európa-párti volt, hiszen a nemzeti érdekérvényesítést uniós keretek között képzelte el még akkor is, ha nem mindig értett egyet annak működésével - mondta. Hozzátette: sokkal nyomorúságosabb élet lenne hazánkban az uniós támogatások nélkül.

Mesterházy Attila szerint fontos lenne, hogy az Európai Parlamentben baloldali többség alakuljon ki, mert az Európai Bizottság elnöki tisztére pályázó csúcsjelölt, Martin Schulz a munkahelyteremtést tartja legfontosabb feladatának, míg a néppárti listavezető "továbbra is a megszorítások politikáját folytatná".

Az MSZP által képviselt legfontosabb témák között említette, hogy az alapvető élelmiszerekre egyszámjegyű áfát vezetnének be, emellett a minimálnyugdíj és a minimálbér szabályozását is napirendre vennék. Minden 25 év alatti fiatalnak teljes foglalkoztatottságot biztosítanának képzésekkel vagy munkahellyel. Ezenkívül szeretnék elérni a nők és férfiak, valamint a régiók közötti béregyenlőtlenségek felszámolását is.

Pintér Attila, a párt városi elnöke hangsúlyozta, hogy Dunaújvárosban jelenleg három komoly beruházás zajlik és mindegyik uniós forrásból valósul meg. Azt mondta, hogy a közel hatmilliárd forint összértékű beruházások lehetőségét a 2010 előtti kormányzat biztosította.

Az MSZP szerint több tisztelet jár a magyar vidéknek és a hortobágyi gazdálkodóknak a kormánytól - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Harangozó Gábor szerint kezd kicsúszni az irányítás Orbán Viktor miniszterelnök kezéből, mivel az elmúlt napokban elkezdték kiértesíteni a hortobágyi földpályázatok nyerteseit, hogy menjenek szerződést kötni.

Az ellenzéki képviselő felidézte, Bitay Márton államtitkár még februárban arról adott tájékoztatatást, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatai ügyében felmerült aggályok miatt a kormányfő a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatát kezdeményezte a pályázatok miatt, és azt is megígérte, hogy a vizsgálat végéig nem lesz változás a hortobágyi földeknél.

"Innen szeretnénk üzenni azt Orbán Viktornak, hogy több tiszteletet a magyar vidéknek, több tisztelet jár a hortobágyi gazdálkodóknak" - fogalmazott.

Harangozó Gábor hangsúlyozta, az ígéreteket be kell tartani, ezért azt követelik, hogy a szerződéskötést függesszék fel a nyertesekkel a Kehi-vizsgálat lezárultáig. Követelte azt is, hogy írjanak ki új, tisztességes pályázatot, amelyen valóban a helyben lakó gazdák juthatnak földhöz.

A politikus szerint nemcsak az agrárbékét, hanem Magyarország jövőjét veszélyeztetni, ha a kormány ezen az úton megy tovább.

Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikusa elmondta, hogy több értesítést is kaptak a napokban a szerződéskötések elindulásáról. Fotókon mutatta be az egyik vesztes pályázó nyáját, illetve egy nyertes karámját, amelyben fű nőtt. Aki picit is ért ehhez a szakmához - folytatta - , akkor tudja, hogy a karámban fű nem lehet, merthogy azzal kezdik az állatok, hogy legelik. A politikus szerint ez a fénykép igazolja, hogy a nyertesnek soha egy darab állata nem volt.

Kérdésre válaszolva Gőgös Zoltán beszámolt arról, hogy az érdeklődő gazdálkodóknak azt mondták, a Kehi-vizsgálat várhatóan május végén zárul. Egyes pályázók fiktív lakcíme miatt zajló büntetőügyben pedig nemrégiben volt tanúmeghallgatás - tette hozzá.

Az MSZP azonnali választ vár a kormánytól arra, hogy mi a valódi helyzet az európai uniós pénzekkel.

Ezt Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese és Veres János, a párt európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltje közölte hétfőn közleményben az MTI-vel.

A két képviselő szerint folyamatosan ködösít a kormány az uniós pénzek befagyasztásáról, nem lehet tudni, hogy az EU által korábban leállított kifizetések megindultak-e. Brüsszel szerint továbbra sem fogadnak be új számlákat Magyarországtól, a kormány mégis sikeres tárgyalásokról beszél - tették hozzá.

Tóth Bertalan és Veres János azt írta, az EU-s pénzek leállításának oka, hogy "Lázár János és Orbán Viktor átláthatatlanná tette az uniós források kifizetésének útját", amit az EU rossz néven vett.

A szocialisták azonnali választ várnak a kormányzattól arra: mi a valódi helyzet, mikor rendezik az ügyet Brüsszellel, mikor juthatnak hozzá a magyar vállalkozások jogos pénzükhöz. Mikor menesztik Lázár Jánost, aki személyesen felelős az uniós és a norvég alapból származó pénzek befagyasztásáért? - kérdezik.

A Miniszterelnökség pénteken közölte, az Európai Bizottságtól újabb, mintegy 150 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, és a jövő héten újabb utalás várható; a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság sikeres szerdai tárgyalásait követően pedig a kormány kiküldheti az április 15. utáni időszakra vonatkozó számlákat.

Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szóvivője aznap közölte, az uniós támogatások fogadására kialakított új rendszer papíron elfogadhatónak tűnik. Elmondta, a magyar hatóságok dönthetnek úgy, hogy az új intézményrendszerben kiállított fizetési igényeket is benyújtják, azok feldolgozásához azonban Brüsszel előbb biztosítékot szeretne kapni az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságtól (EUTAF).

Európai munkatörvénykönyvet, méltányos munkabéreket, európai minimálbért szorgalmaz az MSZP európai parlamenti frakciója - erről Szanyi Tibor, a párt EP-listavezetője beszélt hétfőn Kecskeméten, egy lakossági fórumon.

A szocialista politikus közölte, szerintük azért lenne szükség európai munkatörvénykönyvre, hogy az unió minden országában "legalább a főbb szabályok ugyanazok legyenek". Ne lehessen különbséget tenni egyik vagy másik országban lévő munkavállaló között, különösen akkor, ha ugyanarról a cégről van szó - fűzte hozzá.

Szanyi Tibor megjegyezte, erről Kecskeméten "mindenki asszociál a Mercedes-Benz gyárára", és azonnal felvetődik a kérdés, hogy miért keresnek itt kevesebbet ugyanazzal a munkával, mint Németországban. Úgy fogalmazott, valahol a kettő közt van az igazság, mert ha itt is ugyanannyit kellene fizetni, akkor minek jöjjön ide a cég, megépíthette volna a gyárat Németországban.

Fontosnak nevezte, hogy méltányos munkabéreket fizessen minden munkaadó. Szanyi Tibor kiemelte az MSZP szakszervezeteknek tett azon ígéretét, hogy ezt a törekvést a szocialisták méltó módon fogják képviselni az Európai Parlamentben.

A szerinte eredményes munkamegosztást úgy fogalmazta meg: a munkavállalók forduljanak a szakszervezetekhez, lépjenek be azokba, a szakszervezetek törekvéseit pedig ők immár koncentrált formában tudják közvetíteni az európai testületekhez.

Az MSZP európai minimálbért akar, amit Szanyi Tibor szerint más országok szocialista pártjaival összefogva ki tudnak harcolni. Hozzátette, ehhez az kell, hogy az európai szocialisták frakciója legyen a legerősebb tömörülés az Európai Parlamentben, amire szerinte van esély.

A politikus arra kérte a jelenlévőket, hogy május 25-én menjenek el szavazni és a szocialisták listáját jelöljék meg.

Szanyi Tibor szerint a Jobbikra adott voks "elvesztegetett szavazat". Azt mondta, a Fidesz képviselői az Európai Néppártban, az LMP és az Együtt-PM képviselői a zöldek frakciójában tudnak tevékenykedni, míg a Jobbiktól még a "hasonszőrűek is elhatárolódtak", az európai radikális pártokat tömörítő frakció számára is vállalhatatlan, "amit a Jobbik művel".

A város forgalmas pontján tartott, az MSZP által Európa-napnak nevezett rendezvényen mintegy százan vettek részt.


Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke szerint pártjuknak világos jövőképe van a baloldalról és van helye a politikában. A politikus hétfői, veszprémi sajtótájékoztatóján fontosnak nevezte a péntekre várható vitát, amely az Európai Parlamentbe készülő pártok listavezetői között zajlik majd, s amelynek kertében kifejtik véleményüket Európáról és a magyar belpolitikáról.

A Jobbik tevékenységéről szólva azt mondta, a nemzeti érdekkel ellentétes politikát folytat a párt. Véleménye szerint a Jobbik nem ad választ azokra a társadalmi feszültségekre, amelyekre egy felelős pártnak érzékenynek kellene lennie.

Kitért arra, máshogy kell politizálni a súlyos vereség után, amelyet szövetségeseikkel együtt szenvedtek el. Ennek az új szemléletnek a jele, hogy vitára hívták a pártokat - tette hozzá Szigetvári Viktor.

A politikus úgy fogalmazott: Bajnai Gordon azért megy vitázni, mert világossá akarja tenni, hogy az Együtt-PM-nek van jövőképe a magyar baloldalról.

Közölte, tisztességes kampánnyal, a múltat nem felhánytorgatva el tudják mondani, hogy annak a polgári szociáldemokrata alternatívának, amelyet megjelenítenek, helye van, s ehhez megvannak a megfelelő jelöltjeik is.

"Bajnai Gordon vezeti a listát, aki bár nem megy Brüsszelbe, de része lesz a magyar balközép megújításában, ez a fő célunk" - szögezte le Szigetvári Viktor.

Törvényjavaslatban kezdeményezi Szabó Tímea, hogy 2018-tól az országgyűlési, az EP- és az önkormányzati választásokon is kötelező legyen ötvenszázalékos női kvótát alkalmazni a jelöltállító listákon. Erről az Együtt-PM-ben politizáló független képviselő hétfőn sajtótájékoztatón beszélt.

Szabó Tímea azt mondta, hogy ebben a ciklusban is "siralmas", tíz százalék alatti a női képviselők aránya a magyar parlamentben, amivel az ország világviszonylatban a 120 helyen áll.

Az Együtt-PM politikusa közölte, az állami gazdasági társaságok vezetőségében és felügyelő bizottságaiban is egyharmados női kvóta alkalmazását javasolják.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM EP-képviselőjelöltje elmondta, brüsszeli mintára indítványozzák, hogy a magyar Országgyűlésben is hozzanak létre egy a nők egyenjogúságáért tevékenykedő állandó bizottságot. A magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül nagy aktivitással vesznek részt az Európai Parlament Nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságában, ezért remélik, itthon sem lesz akadálya a testület felállításának - mondta.


A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök saját korábban megfogalmazott elvárásainak sem felelt meg az elmúlt négy évben, mivel elhibázott gazdaságpolitikája miatt ismét történelmi csúcs közelébe emelkedett az államadósság.

Erről Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke beszélt hétfőn, újságíróknak Budapesten. Hangsúlyozta, az elmúlt időszakban két sokkoló adat is érkezett a magyar gazdaság állapotáról. Az egyik szerint a kormány már az év első 4 hónapjában elköltötte a teljes évre szánt hiány 97 százalékát - fejtette ki a politikus, hozzátéve: ebből is látszik, hogy az Orbán-kormány "választási osztogatást" folytatott az április voksolás előtt.

Molnár Csaba szólt arról is, hogy a jegybank tájékoztatása alapján a GDP-hez mért államadósság 84,6 százalékra emelkedett, ami alig marad el a 85 százalékos történelmi mélyponttól, amelyet a "Kósa-Szijjártó-Varga trió" okozott még 2010-ben a forint gyengítésével.

A DK alelnöke aláhúzta, Orbán Viktor korábban azt mondta, egy kormány teljesítményét az államadósság változásán lehet a legjobban lemérni, Molnár Csaba szerint ebből az következik, hogy az Orbán-kormány a miniszterelnök szerint is megbukott, hiszen négy évvel ezelőtti beiktatása óta 5 százalékkal emelkedett az államadósság. Az ellenzéki politikus megjegyezte, amennyiben nem került volna sor a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások "lenyúlására" akkor az államadósság már 95 százalékon állna.

Molnár Csaba szerint azt jelenti, hogy folytatódik Magyarország leszakadása a környező országoktól, a jelenlegi ciklus végére pedig már a bolgár és szerb gazdaság is megelőzheti a magyart.
LMP: az államadósságot első lépésben a paksi szerződés felmondásával kellene csökkenteni


Az LMP véleménye szerint az államadósság csökkentésének első és legfontosabb lépése a paksi hitelszerződés felmondása kell, hogy legyen - erről hétfőn Heltai László gazdaságpolitikai szakszóvivő beszélt az MTI-nek.

A politikus arra reagált, hogy az MNB hétfőn közölte, az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén. Az adósságot 1456 milliárd forint nettó hitelfelvétel és 380 milliárd forint árfolyamveszteség növelte az első negyedévben.

Az EP-képviselőjelölt hozzátette: az LMP mindig is egyetértett azzal, hogy az államadósság csökkentése kiemelt stratégiai cél kell hogy legyen, mert egy eladósodott ország sokkal kevésbé tud a saját lábán megállni. Hogy ez négy év alatt sem sikerült, az a kormányzat kudarca, aminek mindannyian megfizetjük az árát - folytatta.

Egyúttal hangsúlyozta, ha valaki a most ismertetett számok mögé néz, akkor azt látja, hogy a valós adósságszint meghaladja a GDP száz százalékát, "amennyiben a bruttó államadóssághoz hozzászámítjuk a 3000 milliárdnyi eltüntetett nyugdíjvagyont és a paksi hitel 3000 milliárdját". A szakszóvivő leszögezte: márpedig hozzá kell számítani, mert ezek olyan kötelezettségek, amelyeket ki kell fizetni.

Heltai László azt is hangsúlyozta, hogy az LMP úgy látja, a paksi bővítés helyett inkább a megújuló energiák arányát kellene növelni uniós forrásokból.