, a pártszövetség EP-képviselőjelöltje.

Szavai szerint négy éve egy "szétvert, széthulló, korrupcióba fulladó, válságba éppen belekeveredett ország polgárai mondtak valamire nemet", míg másfél hónapja elsősorban igent mondtak az Orbán-kormány által elért, Európának is példát mutató sikerekre, és kifejezték, hogy ennek a politikának a folytatását kívánják.

Ennek elemeként említette a mintegy 250 fős hallgatósága előtt a gazdaság talpra állítását, a közteherviselés multinacionális vállalatokat is bevonó magyar modelljét, 300 ezer új munkahely létrehozását, a bérnövekedést, a Brüsszelben megvédendő rezsicsökkentést, valamint a családtámogatási rendszer megerősödését és az alaptörvény hatályba léptetését is.

Megjegyezte, hogy a magyar kormányt az alaptörvény, a média- és a választójogi szabályozás miatt ért támadások oka a különadók és a rezsicsökkentés bevezetése, illetve a külföldi cégek profitvesztesége volt.

Szájer József az eseményt megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: lehet, hogy a magyarországi voksok döntik el, hogy a jobb- vagy a baloldal adja Brüsszelben a legnagyobb képviselőcsoportot. Kiemelte: a Fidesz-KDNP mind a jobb-, mind a baloldali szélsőséget elutasítja.

A baloldal kapcsán arról beszélt, azok "nem tisztelik a saját országukat" és folyton igazodni akarnak a velük szemben külföldről támasztott elvárásokhoz. A jobboldali szélsőségesekről szólva megjegyezte: az EU elhagyása súlyos károkat okozna, és nem szolgálja a magyar nemzet érdekét.

"A mi célunk nem az Európai Unióból való kilépés, hanem az egész nemzet bevitele Európai Unióba" - jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy a kormánypártok közös listáján az unión kívüli államokban élő határon túli személyiségek is helyet kaptak.

Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt: a pártszövetség jelöltjei "azok az emberek, akik meg tudják védeni Magyarországot" Brüsszelben. A soproni származású Szájer Józsefről szólva kiemelte, hogy "olyan jelölt, aki közülünk való".

A választási bizottságok érdemi vizsgálat nélkül elutasítják azokat a jogorvoslati kérelmeket, amelyek nem tartalmazzák a törvény által előírt kötelező adatokat; az országgyűlési választás alatt több száz beadványt utasított el formai hibák miatt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

A választási eljárásban háromféle - egymásra épülő - jogorvoslat van: a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem.

Kifogást a választási jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozva nyújthat be választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, továbbá az ügyben érintett személyek, szervezetek.

A kifogást úgy kell benyújtani, hogy legkésőbb a vélelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül eljusson az illetékes választási bizottsághoz.

A törvény értelmében kifogást személyesen, levélben, faxon vagy akár e-mailen is be lehet benyújtani. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a bizonyítékokat (vagyis nem elég a puszta gyanú vagy vád), a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét, postai értesítési címét, ha ez eltér a lakcímétől, illetve a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját (külföldön élő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, jelölő- vagy más szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számot).

Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kifogást. Akkor is érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást bizottság, ha azt nem a jogosult nyújtotta be, elkésett, vagy az elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

A választási bizottságnak a kifogásról a beérkezésétől számított három napon belül döntenie kell; a kifogásnak helyt adhat vagy elutasíthatja.

Az elsőfokú határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani, erre három nap áll rendelkezésre. A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését (vagy azt, hogy a fellebbező szerint a bizottság rosszul mérlegelte a körülményeket), valamint a fellebbezés benyújtójának személyes adatait, ahogyan a kifogásnál is. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a bírósági felülvizsgálati kérelmekre is.

Az országgyűlési választási eljárásban a Nemzeti Választási Bizottság több száz jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül azért utasított el azért, mert nem feleltek meg a jogszabályban előírt formai követelményeknek. Az elutasítás oka száznál is több esetben az volt, hogy a kérelmező nem adta meg a személyi azonosító számát.

Meg kell állítani a magyar fiatalok kivándorlását, mert a folyamat katasztrófával fenyegeti Magyarországot - mondta szombaton Berlinben Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltje.

A politikus a berlini magyar nagykövetség előtt tartott sajtótájékoztatóján felszólította a kormányt, hogy azonnal vezesse be a 25 éven aluli korosztály teljes foglalkoztatottságát célzó uniós ifjúsági garancia programot, és fordítson "százmilliárdokat" erre a célra.

Hangsúlyozta: megdöbbentő, hogy a "gazdasági emigránsok" száma a 2010-ben regisztrált 60 ezernek több mint a tízszeresére emelkedve az idén tavasszal meghaladta a 600 ezret.

A kormánynak "szembe kell néznie azzal, hogy lassan eltűnik a fiatal nemzedék, mert mindenki külföldre menekül" - mondta Ujhelyi István.

Hozzátette: a német fővárosban magyar fiatalokkal találkozott, akik azért hagyták el hazájukat, mert nem tudtak elhelyezkedni a szakmájukban.

"Az elmúlt négy év kártékony gazdaságpolitikája miatt sok honfitársunk diplomásként mosogat a berlini éjszakában" - húzta alá Ujhelyi István.

A külföldön dolgozó magyar fiatalok "kikérik maguknak" Orbán Viktor megjegyzését, miszerint csak kalandvágyból mentek el otthonról. A fiatalok "egy másik Magyarországra vágynak, ahol van munka és megélhetést tudnak biztosítani a családjuknak" - hangsúlyozta az MSZP EP-listájának második helyezettje.

Elmondta: az EP-ben dolgozva vállalja a kivándoroltak érdekképviseletét "nemcsak Brüsszel, hanem Budapest irányában is".Az LMP szerint az európai értelemben vett fogyasztóvédelem megszűnésével járhatnak a jelenleg is zajló, titkos európai-amerikai kereskedelmi tárgyalások.

Erről a párt EP-választási listáját vezető három politikus beszélt szombaton, Budapesten újságíróknak.

Csiba Katalin hangsúlyozta, az amerikai nagyvállalatok azt kívánják elérni, hogy Európában is az Egyesült Államokban bevett fogyasztóvédelmi elv érvényesüljön, vagyis elővigyázatosság elvének figyelmen kívül hagyásával minden terméket lehessen forgalmazni egészen addig, míg valakik költséges vizsgálatokkal be nem bizonyítják ártalmasságukat.

Az LMP EP-képviselőjelöltje szerint mindennek alapvető célja az amerikai génmódosított élelmiszerek elterjesztése Európában. Csiba Katalin ezzel összefüggésben elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg az Orbán-kormány belföldön a GMO-növények ellen foglal állást, addig Európában hozzájárul az ezt esetleg lehetővé tevő tárgyalásokhoz.

Meszerics Tamás, az LMP EP-listavezetője és Heltai László, a párt harmadik jelöltje szintén azt kifogásolta, hogy a tagállamok kormányaiból álló Európai Tanács a nyilvánosság kizárásával folytat kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. A politikusok a megbeszélések részleteinek haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követelték.

A Fidesz szerint a szocialisták csak választási kampány idején és ellenzékben tartják fontosnak a nyugdíjak megvédését, kormányzásuk idején viszont az összeomlás szélére sodorták a nyugdíjrendszert. A kormánypárt sajtóirodája Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselői szombati sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva az MTI-vel azt közölte, hogy a szocialisták kormányzásuk idején "csökkentették a nyugdíjakat, az összeomlás szélére sodorták a nyugdíjrendszert, megszorításaiktól nem kímélték a nyugdíjasokat sem és meg akarták adóztatni őket". Korózs Lajos arról beszélt, hogy az MSZP egy ésszerű, a korai nyugdíjba vonulásra nem ösztönző, de 40 év munkaviszony után igényelhető korengedményes nyugdíj bevezetését javasolja. A kormánypárt közleményében hangsúlyozta: a Fidesz, ahogy 2010-ben, úgy most is vállalja, hogy megvédi a nyugdíjakat.

"Az elmúlt négy évben 4 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke. A nyugdíjasok megélhetését ma rezsicsökkentés, szociális üdültetés és étkeztetés, valamint a korábbinál szélesebb körű házi segítségnyújtás segíti. A nők 40 év munka után nyugdíjba mehetnek és a nyugdíj előtt álló nők foglalkoztatását jelentős adókedvezménnyel segítjük" - írták közleményükben.

A Jobbik álláspontja szerint a nemzeti önrendelkezés nem valamiféle ajándék, hanem alapvető emberi jog. Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti listavezetője szombati sajtótájékoztatóján kiemelte: az elmúlt öt évben és a jövőben is azon kíván dolgozni, hogy a kérdést a politika világából az emberi jogok világába emelje át. Szavai szerint oda kell hatni, hogy az állandó jószomszédi viszonynak való megfelelési kényszer és az Európai Unióba mindenáron való "besimulási kényszer" helyett az elszakított területen élő magyarok emberi jogai legyenek a nemzetpolitika "iránytűi".

A politikus - aki több korábbi, a Délvidéket, Kárpátalját és a székelyeket érintő EP-felszólalásából vetített az újságíróknak -, az őshonos nemzeti közösségek jogvédelmének fontosságára hívta fel a figyelmet. Kárpátaljával összefüggésben elégedettségének adott hangot amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is kiállt az önrendelkezési jog mellett. Kiemelte: a Jobbik álláspontja szerint jobban kellene sulykolni, hogy az ott élő, 50 ezer magyar az EU állampolgára, ezért az Uniót is be kellene vonni a diskurzusba. Hozzátette: a nemzetközi egyezményekben is rögzített jog következetes érvényesítését szorgalmazzák.

Morvai Krisztina egyúttal visszautasította a kormányfő azon szavait, miszerint a Jobbik hazaárulókat akar kiküldeni Brüsszelbe. Úgy vélte: súlyos korlátozás alá esnek az emberi jogok az EP-kampányban, ami odáig fajult, hogy koncepciós büntetőeljárás is kezdődött. Kijelentette: a megvádolt Kovács Béla ellen semmi bizonyíték nem áll rendelkezésre, az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelmét állították fel vele szemben, ami az '50-es éveket idézi.

A képviselőjelölt megdöbbentőnek nevezte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) esetleges nagykoalícióra vonatkozó nyilatkozatát is. Mint mondta, erősen úgy tűnik, hogy a rövidtávú cél a Jobbik "legképtelenebb vádakkal való lejáratása" és az MSZP felemelése, hosszabb távon pedig a két párt együtt szolgálná ki az EU és Washington érdekeit. Megjegyezte: ezt a folyamatot "gyökerében el kell vágni", ha az emberek nem akarnak "csengőfrászos időket".Harrach Péter szerint a jövőben is folytatni kell a Fidesz és a KDNP együttműködését. A KDNP frakcióvezetője a kisebbik kormánypárt Pest megyei szervezetének szombati fővárosi tanácskozásán kiemelte: a Fidesz-KDNP együttműködése eredményes, és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásán alapul. Ezt az együttműködést folytatni kell - tette hozzá.

Ugyanakkor mindezt csak úgy érdemes tenni, ha mindkét szervezet megőrzi a maga identitását, és azokat az értékeket, amiket képvisel, hozza az együttműködésbe. A KDNP akkor jó szövetségese a Fidesznek, ha igazán kereszténydemokrata - mutatott rá. Utalva a közelgő EP-választásra kitért arra is: ahhoz, hogy a magyar érdekeket képviseljék, és Európát megfelelően formálják, az kell, hogy Fidesz-KDNP politikusai legyenek többségben. Egyedül a határozott, de józan képviselet, ami eredményre vezet Európában - hangoztatta. Harrach Péter a kereszténydemokrácia alapelveiről és politikai alapvetésükről szólva kiemelte az emberi méltóság tiszteletét, a szolidaritás képviseletét, és az igazságosságot, hogy minden társadalmi réteg megkaphassa, ami neki jár.

Szűcs Lajos, a Fidesz Pest megyei elnöke felidézte azt a szövetségi politikát, amit a Fidesz 2003-ban elkezdett. Kiemelte: az áprilisi választáson a 12 megnyerhető egyéni kerületből mindet "behúzták", és a megyében az országos átlagot meghaladó a kereszténydemokrata képviselet. Mint kifejtette: 273 587 szavazat érkezett a 12 jelöltre, s 104 902 szavazat volt, amivel pluszban tudtak a listás eredményekhez hozzájárulni. Ez utóbbi nagyon komolyan segítette a kétharmados többséget - mutatott rá.

Szólt arról is: az EP-választáson bő egy hét múlva összmagyar listára lehet majd szavazni, a történelem során először. Nagyon komoly tétje van a voksolásnak, nem csak azért, mert szeretnék bebizonyítani, hogy április 6-a nem véletlen baleset volt, ahogy a szocialisták szeretnék beállítani, hanem egy jól felépített terv része - mondta. Fontos, hogy a keresztény értékek az európai értékekkel együtt többségben maradhassanak, és hogy olyan emberek képviseljék Magyarországot az EP-ben, akik jó hírünket viszik el - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Az Európai Unióban május 22-25 között választják meg az Európai Parlament 751 képviselőjét. A választók a parlament mellett az Európai Bizottság elnökéről is szavaznak, mivel a választók ezúttal szavazatukkal közvetlenül befolyásolhatják, ki vezeti majd a bizottságot. Európa-szerte 400 millió választópolgár szavazhat május végén, Magyarországon 8 millió választásra jogosult van és 21 képviselőt küldhet az EP-be. Az EP tagjainak megválasztása azonban csak az első lépés, az EP újonnan megválasztott tagjai választják meg az unió következő bizottságának az elnökét és a biztosokat is.

Az EP hatáskörei a Lisszaboni Szerződés következtében jelentősen megnőttek, például új előírás, hogy a választás eredményét figyelembe kell venni az Európai Bizottság elnökének jelölésénél és megválasztásánál. Ez azt jelenti, hogy a választók szavazatukkal közvetlenül befolyásolhatják, ki vezeti az Európai Bizottságot. Az európai politikai pártok a kampányban február-márciusban nevezték meg jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Az európai parlamenti választás eredményének közzététele után a megválasztott képviselők mandátumvizsgálata júniusban lesz, az EP alakuló ülését július 1-3. között tartják Strasbourgban; ekkor választják meg az EP elnökét, a 14 alelnököt és a questorokat. Júniusban az Európai Tanács elnöke konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve a választás eredményét. A konzultációkat követően az Európai Tanács elnöke javaslatot tesz az elnök személyére az Európai Tanácsban és a tanács dönt arról, kit javasoljon elnökjelöltnek, a döntést minősített többséggel hozzák meg.

Az EP július 14-17. között megválasztja az Európai Bizottság elnökét, augusztusban-szeptemberben a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, majd az EP szakbizottságai meghallgatják a biztos-jelölteket.

A szeptember-októberben tartják a biztos-jelöltek meghallgatását hozza, majd az EP októberben szavaz a teljes bizottságról (azaz az egyes jelöltekről külön-külön nem, csak a bizottság egészéről), valamint a kül- és biztonságpolitikai képviselő személyéről.