Február 28-ig 100,7 milliárd forint adósságot vállal át az állam a fővárostól, ez nyolc hitelszerződést jelent. A képviselők kifejezhetik, hogy a főváros igénybe kívánja venni az adósságkonszolidációt, s felkérhetik a főpolgármestert, hogy tegye meg a szükséges nyilatkozatokat és kösse meg a költségvetési törvény szerint szükséges megállapodásokat.

Döntés születhet a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen illető források megosztásáról. Az arányokat törvény rögzíti, a kerületi önkormányzatok összesen 92,9 milliárd, a fővárosi önkormányzat pedig 96,7 milliárd forintra jogosult. A főváros a keretből 7,6 milliárdot köteles a budapesti közösségi közlekedésre fordítani.

Jelentősen csökkentené a fővárosi gazdasági társaságok vezetőinek prémiumát a városvezetés. A cégvezetők többsége eddig az éves alapbérük 40 százalékára volt jogosult teljesítménybérként, a döntés után ez a mérték 15 százalékra csökkenhet.

A testület kiegészítheti, részben módosíthatja az életvitelszerű közterületi tartózkodást tiltó rendeletet. A rendeletben új elem lehet a Kelenföld vasútállomásnál lévő (Etele téri) aluljáró, továbbá az újpesti önkormányzat a korlátozás alá eső területek számának emelését kérte, a XIII. kerület pedig enyhítést kért.

A közgyűlés dönthet arról az előterjesztésről, amely környezetvédelmi szempontokra hivatkozva a budapesti Duna-hidakra, aluljárókra, valamint szobrokra, emlékművekre és fákra is kiterjesztené a választási plakátelhelyezési tilalmat a februárban kezdődő kampányban.

A képviselők szavazhatnak arról, hogy az állam által átvett feladatokkal összefüggésben az egészségügyi és szociálpolitikai főosztály, valamint a köznevelési és ifjúsági feladatokat koordináló főosztály önálló főosztályként megszűnjön, a feladatokat a kulturális, turisztikai és sport főosztály venné át.