A Népszabadság írása szerint Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter megértő viselkedése a diákokkal szemben csupán trükk: a kormány nem változtat eredeti céljain a felsőoktatási reformok kapcsán, csupán a kommunikációs stratégián változtatott.

A lap forrása szerint a diákdemonstrációk és -tiltakozások hatására sem változtak az eredeti kormányzati célok, vagyis a Balog Zoltán miniszter által folytatott tárgyalások nem véletlenszerűen alakulnak úgy, ahogy, azok mögött kormányzati stratégia húzódik. A miniszter mandátuma kötött.

A kormány eltökélt célja, hogy csökkentse a felsőoktatásban eltöltött idő mennyiségét, valamint az, hogy mindazok, akik államilag támogatott képzést kapnak, a diplomájuk kézhezvétele után egy meghatározott időt Magyarországon legyenek kénytelenek dolgozni - olvasható a Népszabadságban.

A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: Varga Mihály szerint az első két évben stabilizálásra volt szükség a gazdaságban, a növekedés beindítását pedig a kormány is szeretné ösztönözni. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter erről a Hír TV-ben beszélt az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap delegációival folytatott tárgyalások kapcsán. Hozzátette: kaptunk elmarasztalást is és dicséretet is az IMF-től.

Az Index írása szerint jönnek az új típusú energiaszámlák. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már dolgozik a rezsicsökkentés következő lépésén, így elsősorban a víz- és csatornadíjak mérséklésének lehetőségét vizsgálja, de például a kéményseprési és a szemétszállítási díjak csökkentésének lehetőségét is elemzik. Fónagy János államtitkár ugyanakkor az MTI-nek sem a rezsicsökkentés időpontjára, sem annak várható mértékére nem mondott konkrétumot.

A Napi Gazdaság cikkéből kiderül: a két illetékes tárca - az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - közötti viták hátráltathatják a korkedvezményes nyugdíjrendszer reformját. A korkedvezményes nyugdíjrendszer szakmai részleteinek kidolgozása az NGM irányítása alá tartozik, az Emmi jelenleg a jogszerzés lezárásában vesz részt, illetve közreműködik az átmeneti szabályok megalkotásában is. Azt egyik minisztérium sem zárta ki, hogy új munkakörök is bekerülhetnek a korkedvezményes listára.

A Portfolio.hu arról ír, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy képviselői kérdésre reagálva elárulta: a kormány közel 200 millió forintot költött az IMF-kampányra. Ebből az óriásplakátok közel 60 millió forintba kerültek, a kampány megtervezéséért pedig 19,6 millió forintot fizetett ki a kabinet. A tervezett keretösszeget azonban nem lépték túl.

A Pénzcentrum.hu összeállításából kiderül: bár előfordulhat, hogy más színű a fogyasztói gáz lángja, és a fűtőértéke sem hozza a maximumot, a szolgáltató nem tud belenyúlni a zárt rendszerbe, ráadásul a gáz minőségét is folyamatosan mérik.