Olaszországban egy kutatás megállapította, hogy az utcák kevesebb, mint öt százalékát nevezték el nőkről. Bár Magyarországon ilyen felmérésről nem tudunk, az tény, hogy a fővárosban például erős férfiuralom van, már ami az elnevezéseket illeti. Az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének tanára, Faragó Imre szerint ennek nagyon egyszerű magyarázata van: a 19. század második felében, amikor elkezdődött a közterületek mesterséges névadása, a választható nevek közül több volt a férfi.

De kikről neveztek el közterületeket a fővárosban? A teljesség igénye nélkül néhány példa:

Az egyetlen magyar királynőről, Mária Teréziáról a Terézváros és például a Teréz körút kapta nevét. Nem királynő, hanem királyné volt például Gizella, Szent István felesége, akiről utat, és Erzsébet, a népszerű Sissi, Ferenc József felesége, akiről Budapesten körutat, teret és hidat is neveztek el.

Magyarországon népszerűek a hercegnők is: Mária Krisztina főhercegnőről, Mária Terézia lányáról városrészt és körutat is neveztek el; Margit hercegnőről, a későbbi Szent Margitról utcát, teret, hidat és szigetet is. Az egykor népszerű kocsikázó hely, a Stefánia út Rudolf trónörökös feleségéről kapta nevét.

Népszerűek a színésznők is: Jászai Mari, Laborfalvi Róza és Balaha Lujza nevét is közterület őrzi a fővárosban, de tavaly óta Domján Edit utca is van Budapesten.
Az Országos Nőképző Egyesület alapítójáról, Veres Pálnéról utcát, a magyar zsidó ejtőernyősről, izraeli nemzeti hősről, Szenes Hannáról parkot, az írónőről, Kaffka Margitról utcát neveztek el.

Persze nem minden női közterületnév éli túl a változásokat. Koltói Anna szociáldemokrata nőmozgalmi politikus neve például két fővárosi utcáról is lekerült a közelmúltban.