A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a kormány szerdai ülésén mégis napirendre vették az új önkormányzati törvény tervezetét, amely a többi között azt tartalmazza, hogy az alapfokú oktatás állami feladat lenne a jövőben. A részleteket Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára ma jelentheti be. Több kormányzati forrás kedden még azt mondta a lapnak, hogy nagyon meglepődne, ha a kormány elé kerülne a tervezet.

A Népszabadság arról ír, hogy mindössze három nap után, csütörtöktől felfüggesztette a magánlakások energiatakarékossági felújítására kiírt állami pályázatot az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében az augusztus 15-i nyitány óta 550 pályázat érkezett be, így el is fogyott az 1,6 milliárd forintos keret. A tárca szerint az augusztus 17-e után postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A kormány a tapasztalatok tükrében dönt a további ZBR-pályázati kiírásokról. A pályázók két éve vártak a lehetőségre, így szinte mindenki számított az augusztus 15-ét követő rohamra.

Az Indexen arról olvashatnak, hogy nagy az érdeklődés a német Hochtief csoport nemzetközi repülőtereket, köztük a ferihegyit üzemeltető cégekből álló holdingjáért. Szerdai értesülések szerint francia, német és kínai befektetők is érdeklődnek az üzlet iránt, amelyet még az idén lebonyolít a Hochtief. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető BA Zrt.-ben többségi tulajdonos, és egy júniusi kormányhatározat szerint meg kell vásárolnia az állam 25 százalék plusz egy szavazat nagyságú részesedését. Vevő lehet a többi között a német Allianz Capital Partners és a Global Infrastructure Partners infrastruktúra-fejlesztő alap konzorciuma, valamint a Hainan Airlines kínai légiközlekedési csoport is, amely 1,3 milliárd euró körüli ajánlatával a legtöbbet ígérő pályázók között van.

A Napi Gazdaságban arról olvashatnak, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara elnök szerint etikátlan, téves és felelőtlen azt az illúziót kelteni, hogy van csodaszer, amely alapján egyformák lennének a devizaadósok ügyei. Bánáti János annak kapcsán beszélt erről, hogy hogy már keresetmintákat köröztetnek az interneten, a bankokkal szembeni csoportos perindítást ígérve. Bánáti János úgy látja, hogy legális és teljesen érthető, ha az ügyvédek a hiteladósok anyagainak átnézéséért és előzetes jogi vélemény kialakításáért díjat számítanak felém, ám ezt előzetesen közölni kell az ügyféllel.

A Portfolio arról közöl cikket, hogy sehogy sem illik a képbe a magyar nyugdíjalap. A világ számos országában láthatunk állami vagyonalapokat, amelyeket a gazdagabb országok azért hoztak létre, hogy az országot megvédjék a külső kockázatok ellen, amilyen például az exportfüggőség. Látszólag a magyar állam is egy ilyen alap felállításával próbálkozott meg, amikor a nyugdíjvagyont magához vonta. A rideg valóság viszont az, hogy az alap tiszavirág életű lesz, már az összes benne lévő pénznek megvan a helye, hosszabb távú megtakarítás abból nem lesz.

A Pénzcentrum arról ír, hogy milliárdokat buknak az adófizetők az ócsai telep építésén. Megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon megéri-e bedőlthiteles-telepet építenie a kormánynak Ócsán. Mindazonáltal érdemes megvizsgálni, hogy a projektre szánt büdzséből hány problémásnak minősülő devizahitelt tudna átvállalni a magyar állam, és így hány ingatlan kerülhetne a Nemzeti Eszközkezelő fennhatósága alá. Szakértők szerint ugyanakkor még megválaszolatlan kérdés, hogy valójában a kormány tervei szerint kiknek is épülne a bedőlthiteles-telep. A következő három és fél évben, mintegy ötezer ingatlan megvásárlásához kért forrást a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő működéséhez a nemzetgazdasági minisztertől. Jelenleg azonban közel 150 ezer 90 napon túli nem fizető hiteles van Magyarországon.