Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Mráz Ágoston Sámuel: A magyarok inkább az államban bíznak

Téves politikai taktika a magánnyugdíjpénztárak védelmére építeni, ugyanis az emberek jobban bíznak az államban - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Mráz Ágoston Sámuel politológus szerint a kormány eddigi lépéseit támogatja a többség.

Magyarországon mindig is erős az államban a bizalom, az állami irányítás iránti elvárás, így valószínű, hogy népszerű lesz a kormánynak a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló terve - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel politológus. A Nézőpont Intézet vezető elemzője kiemelte: a biztonság és a garancia az államnál van, ezért az állami nyugdíjrendszerben jobban bíznak az emberek.

A magyarok attitűdje hagyományosan ilyen, Közép-Európában nálunk a legerősebb az elvárás az állami jelenlét iránt - mondta a politológus. Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: a válság is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nagyobb elvárás az állami gondoskodás iránt.

Téves politikai taktika az ellenzéknek a magánnyugdíjpénztárak védelmére építeni - vélekedett a vezető elemző. Hangsúlyozta: az eddigi kormányzati intézkedéseket alapvetően támogatja az emberek többsége, a válságadók bevezetése is népszerű.

Az ellenzék két területen, az egykulcsos adórendszer és az alkotmányozás kérdésében tud támadni, ám ezekben sem ért el eddig sikereket - közölte Mráz Ágoston Sámuel. Kifejtette: az alkotmányozás kevés embert mozgat meg, míg az adórendszer átalakítása kapcsán nem sikerült az a retorikát eredményesen alkalmaznia az ellenzéknek, hogy az egykulcsos rendszer a gazdagoknak kedvezne.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.

Hanganyag: Hlavay Richárd

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×