Nem szerencsés, ha az alkotmányozás csak aktuálpolitikai érdekek mentén történik - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke, aki hozzátette, az 1989-es alkotmánymódosítások nem vizsgáztak rosszul: az állam működőképességét tudták biztosítani.

Gulyás Gergely szerint most nem alkotmányozási kényszerhelyzet áll fenn, hanem indokolt egy új alkotmány elfogadása azért, mert szerkezetét és bizonyos szabályozásait tekintve megérett a változtatásra.

A mostani alkotmány egy használható alap, mert vannak benne elfogadható, igaz vitatható pontok is, de a preambulum tekintetében nincs használható alap, teljesen újat kell alkotni - hangsúlyozta, hozzátéve: egy alaptörvény akkor jó, ha évtizedeken, vagy akár évszázadokon keresztül is időtálló.

A preambulumnak olyannak kell lennie, amelyet sokan el tudnak fogadni. A nemzet fogalmát egyértelműen erősíteni kell, és úgy véli, a kereszténység is olyan, amelynek szerepelnie kell a szövegben, mert Európában a kereszténység az államiságot és a kultúrát jelenti.

Nem tud mindenkinek megfelelni

Azok az értékek, amelyeket a preambulumba akarunk foglalni, senkit nem rekesztenek ki, de nem lehet olyan preambulumot írni, ami mindenkinek megfelel. Arra azonban törekedni kell, hogy úgy jelenítsünk meg az értékeket, hogy a magyar társadalom számára világossá tegyük: ezek olyan többségi értékek, amelyek befogadóak, és amelyekbe mindenki belefér - hangsúlyozta a fideszes politikus.

Az új alkotmány elfogadásával nem lesznek az államszervezetben nagy változások, de azt elképzelhetőnek tartja, hogy a kormányzati stabilitás sérelme nélkül a kormány megbízatásának megszűnése kevésbé lesz szigorú korlátokhoz kötve.

A jelenlegi kormánypártok világossá tették, hogy alkotmányozni szeretnének. Ha a kormány elfogad egy alkotmányszöveget, amely az ország javára válik, akkor az ellenzéki pártok támogatása nélkül is elfogadjuk - a cél azonban az, hogy minél szélesebb körű támogatással fogadják el az alkotmányt - hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Jövő tavasszal indulhat a vita

Az alkotmányozás körüli teendőket formálisan az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottsága végzi, amely az alaptörvény koncepcióját készíti el december 15-éig. Ha azt a Parlament elfogadja, akkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kodifikálja a szöveget, amely ismét bekerül az Országgyűlés elé.

Ebben a folyamatban a hat szaktekintélyből álló tanács, amelynek tagja Pozsgay Imre, Boross Péter, Pálinkás József, Szájer József, Schöpflin György és Stumpf István, a miniszterelnöknek ad tanácsot - mondta a politikus, aki úgy véli, a minisztérium által kodifikált alkotmányszövegről február végén, március elején indulhat az Országgyűlésben a vita.

Gulyás Gergely fontosnak tartja, hogy addig, amíg az alkotmányozási folyamat tart, széleskörű társadalmi párbeszéd legyen. Erre vonatkozólag kezdeményezik, hogy az egyetemek alkotmányjogi tanszékein vitákat rendezzenek, és honlapot indítanak, ahol ezeket videón és írásban is lehet követni.

Az ügyvezetés vált államivá

A tulajdonhoz való jog fontos alkotmányos alapjog, de nem korlátozhatatlan. A mostani alkotmányban is szerepel, hogy azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett kisajátítható a tulajdon - mondta Gulyás Gergely, aki hozzátette: a Mal Zrt. ügyében nem a tulajdonjogot sajátította ki az állam, hanem az ügyvezetés vált államivá. Ez nem jelenti azt, hogy az államnak később ne lenne elszámolási kötelezettsége

A katasztrófabiztos intézményének a határa ott van, hogy intézkedéseivel szemben biztosítandó az alkotmánybírósági jogorvoslat - fűzte hozzá.

A válságadók kapcsán elmondta: a verseny szabadságának egy adott szektoron belül kell megvalósulnia, vagyis ez nem jelenti azt, hogy külön, egyes szektorokat nem lehet terhelni. Semmilyen alkotmányos szabály vagy alkotmánybírósági határozat nem tiltja, hogy olyan szektorokat plusz adókkal terheljék meg, amelyek egyébként kevésbé vették ki a részüket a közös tehervállalásból.

A Gulyás Gergellyel készített interjút teljes terjedelmében itt hallgathatja meg.