Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv

Tudja meg, mitől félnek legjobban a magyarok!

A magyarok 61 százaléka szerint a munkanélküliség az egyik legnagyobb gond az országban, 45 százalék pedig a gazdasági helyzetet említette. Ez az arány jóval magasabb mint az unióban mért 48, illetve 40 százalék. Az Eurobarometer tavasszal készített felmérésének eredményeit csütörtökön tette közzé az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.

Arra a kérdésre, hogy melyek azok a problémák, amelyekkel személyesen kell szembe nézniük, a magyarok 57 százaléka említette a növekvő árakat, miközben az uniós polgároknak csak átlagosan 38 százaléka aggódik az infláció miatt. Itthon a megkérdezettek csupán 4 százaléka ítéli teljesen jónak az ország gazdasági helyzetét, míg az a többiek szerint teljesen rossz.

Az uniós átlag ebben a kérdésben 22, illetve 77 százalék. Ugyanakkor a magyarországi válaszadók 32 százaléka vár javulást a gazdasági helyzetben egy éven belül, az uniós átlag kissé pesszimistább: csak 24 százalék.

A felmérést májusban végezték személyes beszélgetések formájában, a 27 európai uniós tagállamban összesen 26.641 embert kérdeztek meg. A jelenlegi problémák megnevezésénél kiderül, hogy Magyarországon az uniós 48, valamint 40 százalékos átlagánál jobban foglalkoztatja az embereket a munkanélküliség kérdése és a gazdasági helyzet.

Ugyanakkor a 27 tagállam válaszainak összesítése is azt mutatja, hogy ezek miatt a kérdések, valamint a növekvő árak miatt aggódnak leginkább az emberek.

A magyar megkérdezettek csupán 4 százaléka ítéli teljesen jónak az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, míg a többiek szerint az teljesen rossz. Az uniós átlag a "teljesen jó" válaszok tekintetében 22 százalék, 77 százalék pedig úgy véli, hogy teljesen rossz a gazdaság helyzete.

A magyarországi válaszadók 32 százaléka vár javulást a gazdasági helyzetben egy éven belül, 41 százalék szerint nem változik a helyzet, a megkérdezettek negyede szerint pedig rosszabb lesz. A javulást illetően az uniós átlag kissé pesszimistább: csak 24 százalék vár javulást, míg 35 százalék szerint változatlan marad a helyzet, 36 százalék pedig romlást vár.

A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak 75 százaléka úgy gondolja, hogy az Európai Unió tagállamai között erősebbnek kell lennie a gazdasági és pénzügyi szakpolitikák koordinálásának ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen felvenni a harcot a gazdasági válsággal szemben.

Az európaiak 72 százaléka támogatja, hogy az EU szigorúbb felügyeletet gyakoroljon a legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok tevékenysége felett. Ez a 2009-es őszi Eurobarométerhez viszonyítva négy százalékpontos növekedés - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×