Nincs lineáris kapcsolat az államfők politikai irányultsága és szerepfelfogása között - mondta az InfoRádiónak a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője, aki példaként Göncz Árpád és Antall József kapcsolatát hozta fel. A rendszerváltás utáni kormányfő az MDF-SZDSZ megállapodás alapján Göncz Árpádot, az egyik legjobb barátját jelölte elnöknek, néhány év múlva mégis megromlott közöttük a kapcsolat.

Franczel Richárd hangsúlyozta: mivel a mostani kormány átfogó alkotmányozási folyamatot indít el, a napi politika és az államfő kapcsolata új megvilágításba kerülhet, és módosulhat az elnök több jogosítványa is.

Schmitt Pál többször hangsúlyozta, hogy nem ellensúly, hanem egyensúly kíván lenni. Az elemző szerint az államfő ezzel arra utalt, hogy a tervezett alkotmányozási folyamat gördülékeny lebonyolítása érdekében alkalmazkodó típusú elnök szeretne lenni.

Franczel Richárd azonban kiemelte, hogy még Schmitt Pál esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy feltétlen kiszolgálója lesz a kormánynak.

Bár a magyar közjogi rendszer értelmében az államfőnek nincs érdemi szerepe, vannak olyan erőteljes jogosítványai, amelyekkel befolyással tud lenni arra, hogyan alakul a kapcsolata a kormányfővel.