A megkérdezettek 8 százaléka várhatóan otthon is eltölt majd néhány napot, míg 10 százaléka még nem döntött a szabadságról. Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere szerint a későbbi döntéshozatal a belföldi, illetve a közelebb eső külföldi utaknak kedvezhet, hiszen ez kevesebb szervezést igényel.
A már konkrét utazási tervvel rendelkezők 54 százaléka Magyarországon marad, 17 százaléka csak külföldben gondolkodik, míg 29 százalékuk belföldre és külföldre is tervez nyaralást.
Jellemzően inkább a fiatalok és a magasabb státusúak utaznak, akár határon belüli, akár azon túli úti célról van szó. Míg a kisebb városokban és falvakban élők inkább belföldi nyaralást terveznek, addig a fővárosiak közül az átlaghoz képest többen utaznának külföldre.
A határon túli célpontok közül a viszonylag közeli Horvátország a legnépszerűbb, a külföldi utazást tervezők 36 százaléka jelölte meg úti célként.
Ezt követi Olaszország és Görögország, míg a távolabbi országokba - így Tunéziába, Egyiptomba vagy Törökországba - már csak 5-5, illetve 4 százalék tervezi a vakációját.
A nyaralást tervezők egyharmada a leghosszabb nyaralását 4-6 naposra tervezi, további egyharmada pedig 7-10 naposra. Ennél huzamosabb szabadságot csupán a megkérdezettek 15 százaléka tervez, szintén 15 százalék pedig csupán 1-3 napban gondolkodik.
A fiatalok, az alacsonyabb végzettségűek és a falvakban élők inkább csak néhány napot szánnak egy-egy nyaralásra, a diplomások és az idősebbek azok, akik közt az átlagosnál többen kapcsolódnak ki 10 napnál hosszabb időre - közölte Györfi Anna.
A külföldi vakációra jellemzően több időt szánnak a megkérdezettek: a határon túlra utazók 22 százaléka tervezi legalább 11 naposra a pihenését, míg a belföldön maradóknak csupán 10 százaléka.
Hanganyag: Szépvölgyi István