A kérdések a parlamenti képviselők mentelmi jogának szűkítését, számuknak 150-ről százra való csökkentését, a kötelező rádiós és televíziós koncessziós díjak megszüntetését, a kormányzati gépkocsik maximális árát, az internetes szavazás bevezetését és a sajtótörvény megváltoztatását érintik.

Az SaS 401 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy a népszavazáson az arra jogosultak hat kérdésre válaszolhassanak. Az elnöki hivatal 368 ezer aláírást ismert el hitelesnek.

A népszavazás kezdeményezői június kilencedikén adták le az aláírásokat az elnöki hivatalnak, s azt szerették volna, hogy a köztársasági elnök a voksolást
november 27-re, a helyhatósági választások időpontjára írja ki. Ezzel komoly összegeket takarítottak volna meg. Richard Sulík, az SaS elnöke elismerte, hogy a népszavazás dátumának kiírása az államfő jogköre.

Gasparovic egy televíziós interjúban a költségekre vonatkozó kritikára úgy reagált, hogy azért azok viselik a felelősséget, akik az akciót kezdeményezték.

Az SaS az akciót még tavaly indította el. A párt a júniusi választásokon bejutott a parlamentbe, s a népszavazás hat kérdése közül négy a kormányprogram része lett, ami jelentősen csökkenti a voksolás tétjét, illetve esélyét annak, hogy egyáltalán érvényes legyen. Csak a parlament létszámszűkítésére és a kormánylimuzinokra vonatkozó kérdések nem képezik részét a kormányprogramnak.

A hatályos szabályok szerint azonban nincs lehetőség visszalépni. A költségcsökkentés egyetlen lehetősége az lett volna, ha Gasparovic valóban a helyhatósági választásokra időzíti a népszavazást. Helyi megfigyelők szerint Gasparovic szándékosan figyelmen kívül hagyta azt a lehetőséget, hogy a népszavazást összekösse a helyhatósági választásokkal.