Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes

Megérkezett Budapestre a gyalogos roma menet

Megérkezett a budapesti Hősök terére az a gyalogos roma menet, amely október 3-án indult el Jászladányból, hogy így demonstráljon a magyarországi cigány kisebbség kirekesztése ellen; a Kállai László által vezetett maroknyi csapatot mintegy félezer ember tapssal és zeneszóval fogadta a téren felállított színpad előtt.

A Jöjj és Lásd! elnevezésű akció keretében Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke néhány aktivistával és szimpatizánssal azért kelt útra, hogy petíciót adjon át a köztársasági elnöknek, amelyben arra kérik Sólyom Lászlót, emelje fel szavát a romák hátrányos megkülönböztetése ellen.

A mintegy 120 kilométeres távolság megtétele után a roma polgárjogi aktivista a Hősök terén felállított színpadról azt mondta: hosszú volt az út, de minden út egy kis lépéssel kezdődik. Õk ezt most megtették, a cigányságnak és a többségi társadalomnak kell a következő lépéseket megtenniük, hogy a romáknak is egyforma jogai legyenek az országban, és ne érje őket minden nap diszkrimináció az élet különböző területein - fogalmazott.

"Azért indultunk el, mert valami probléma van. Elnyomottak, kitaszítottak és megbélyegzettek vagyunk, pedig a 21. században az egyenlő jogokért, a szabadságért már nem kellene demonstrálni, ez elvárható lenne" - mondta Kállai László, hozzátéve, gyaloglásuk konkrét célja gyermekeik jövője.

Állítása szerint ma Magyarországon kilencszáz iskolában szegregáltan oktatják a cigány gyerekeket, kizárólag alapfokú képzésben lehet részük, naponta megalázzák őket, a szülők pedig mindezt eltűrik. Mától ebből elég volt - jelentette ki.

Feltette a kérdést, mit tesz az Oktatási Hivatal, a kormány, az oktatási tárca a gyermekek jövőjéért, majd megjegyezte, hogy a cigányságnak az iskolai szegregáció csak egy a számtalan problémája közül, a legfontosabbnak a foglalkoztatási helyzetet nevezte. Kállai László szerint, ha minden munkaképes roma munkát kapna, akkor csökkenne az oktatási és a szociális probléma.

Az igazságszolgáltatást említve annak a véleményének adott hangot, hogy a cigány emberek nagyobb büntetést kapnak azonos bűncselekmény elkövetéséért, mint a nem romák, ezért független bíróságot és egyenlő jogokat követelt. Bírálta a médiumokat is, mert - tapasztalata szerint - a cigányságról pozitív példát elvétve említenek.

A Hősök terére európai uniós, nemzeti színű és cigány zászlóval megérkező hattagú gyalogos menetet mintegy ötszáz, többségében vidékről, buszokkal érkezett szimpatizáns tapssal fogadta. A színpadon a Szilvási Gipsy Band, a Romano Drom és a Váradi Roma Café együttes zenélt, képviselőik ugyancsak tiltakoztak a kirekesztés és a romákkal szembeni erőszak ellen.

A demonstráció végén felolvasták az államfőnek címzett petíció szövegét, amelyben egyebek között azt kérik Sólyom Lászlótól, hogy vegye kezébe a vezető szerepet a cigányság integrációért folytatott küzdelemben, "végezze azt a feladatot, amire felesküdött: legyen a nemzet egységének megtestesítője és emelje fel a szavát azokért, akiket gettóba zárnak, akiket kiközösítenek és akiket nem hallgatnak meg".

A résztvevők ezt követően közösen, rendőri biztosítással indultak el a Sándor-palotához, hogy átadják a köztársasági elnöknek írt petíciót.

Címlapról ajánljuk
Megnyitották a Karmelita kolostort is, Magyar Péter vezette körbe az újságírókat
videó

Megnyitották a Karmelita kolostort is, Magyar Péter vezette körbe az újságírókat

Személyesen vezette körbe a sajtó munkatársait Magyar Péter kormányfő a Miniszterelnökség volt épületében, a Karmelita kolostorban, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodának otthont adó épületben szombat délelőtt. Őket követve elindult az első civil látogatócsoport. A Belügyminisztériumban már 139 munkatárs mondott fel Magyar Péter értesülése szerint.

Mit jelent a tarvágás beltiltása a védett erdőkben? Megszólalt az Erdészeti Egyesület alelnöke

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egyik első intézkedéseként azonnali hatállyal betiltotta a tarvágást a védett erdőkben. Az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke szerint ez indokolt és végrehajtható döntés, Ripszám István szerint nem fog drasztikus változást okozni, de felhívta a figyelmet arra, hogy nem mindegy: egy védett területen őshonos vagy idegenhonos fafajok vannak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×