Az Országgyűlés 360 támogató és csupán egy ellenző szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el hétfőn a Gyorsítás II elnevezésű programot, amely az építési beruházásokat hivatott gyorsítani, illetve a lánctartozásokat orvosolhatná.
Az előzmény, hogy a tavaly szeptemberben hatályba lépett Gyorsítás I keretében 30 jogszabályt módosítottak. Ezzel egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építési műszaki dokumentáció tartalma, csökkent az építési hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, elektronikus ügyintézést vezettek be és felgyorsították a kiemelt beruházások végrehajtását.
A Gyorsítás II kiterjeszti mindezt, és a lánctartozások megfékezésére magába foglalja az úgynevezett Biztos kéz programot is - mondta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.
"A számok eltérőek, de ismert módon több százmilliárd forintra rúg már eddig is a lánctartozásos kintlévőség nagysága az építőiparban. A célunk az, hogy ennek a további burjánzását elkerüljük. Ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt időszakban felhalmozott összegekre megoldást tudunk kínálni, de arra igen, hogy a jövőben az alvállalkozók megkapják a munkájukért járó bért, illetve a kivitelezők és a beruházók is ebben a rendszerben együtt tudjanak működni" - fogalmazott a tárcavezető.
A Biztos kéz program része az építési vállalkozások nyilvántartásának bevezetése, illetve az építési és építtetői fedezet-kezelő jogintézmény létrehozása. A fedezetkezelő feladata a pénzügyi biztosíték szerződés szerinti kezelése lenne. Tehát az építési műszaki ellenőri igazolás alapján kifizethetne és elismerne teljesítéseket, így garantálná, hogy a láncban az utolsó alvállalkozó is megkapja a pénzét.
A programcsomag várhatóan október 1-től lép hatályba.
Hatalmas jégdarabok estek, lecsap Budapestre a szupercella - térkép, riasztások