Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv

Orosz lapok a fehéroroszországi elnök pálfordulásáról

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hét végén felhívta a kormányát, hogy a világ más tájain keresse a boldogulást, s gyakorlatilag bejelentette, hogy Minszk szakított Moszkvával, amellyel még a múlt héten is a közös szövetségi állam létrehozásán fáradozott a közös minisztertanács ülésén, ahol 2011. július 1-jére kitűzték az egységes orosz-kazah-fehérorosz vámterület létrehozásának határidejét.

Az elfordulás oka a közlés szerint az, hogy Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter összeomlást jósolt a fehérorosz gazdaságnak, de a valóságban inkább azon sértődhetett meg Lukasenka, hogy Moszkva jelenleg nem akarja rendelkezésére bocsátani a soron következő, félmilliárd dolláros hitelt, de ha mégis, akkor rubelben, ez pedig Minszknek nem felel meg.

A Kommerszant című orosz lap hétfőn úgy vélte: amennyiben a gazdasági konfliktus tovább mélyül, most első ízben hatással lehet a két ország közötti katonai-politikai együttműködésre is.

Lukasenka politikai következményekkel fenyegetőzött, s azt mondta, máshol kell keresni a boldogulást, de csak egyetlen országot nevezett meg, amely Oroszország helyére léphet: Kazahsztánt. A Nyugatot nem említette.

Pedig az Európai Unió több látványos gesztust is tett Minszknek az utóbbi időben: Fehéroroszország is részese az EU Keleti Partnerség programjának, és az Európa Tanács közgyűlésében helyreállították 1997-ben megvont meghívotti státusát.

A Kommerszant szerint azonban gazdasági haszonra ebből nemigen lehet számítani: a Keleti Partnerség az összes érintett államnak mintegy 600 millió eurót irányoz elő három év alatt, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakértők szerint csak jelentős gazdasági reform esetén nyújtana hitelt Minszknek, és még akkor is csak jóval kevesebbet a kért 7 milliárd dollárnál.

A lap szerint Lukasenka eltökélt szavai azt jelzik, hogy a gazdasági konfliktus átcsaphat a katonai-politikai szintre, és ebben az esetben az első hatása a szeptemberre tervezett közös hadgyakorlat lemondása lehet, amelyet Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter a Szövetségi Állam létrehozása óta legnagyobb közös rendezvényének nevezett - írta a Kommerszant.

A Moszkovszkij Komszomolec című lap úgy vélte, Lukasenka az EU-ra számítva adja a sértődöttet, amiért Moszkvától nem kapta meg a kért hitelt. "A számítás elvben hibátlan, Brüsszel kész befogni az orrát és akár +Európa utolsó diktátorával+ is szóba állni, hogy Fehéroroszországot elszakítsa Moszkvától. Jelen esetben azonban az elmélet nem állja ki a gyakorlati próbát, mert az EU-nak nincs pénze.

Olyan ez, mint a póker: a geopolitikai játszmákban általában az veszít, akinek elsőként mondják fel a szolgálatot az idegei. A Moszkva-Minszk partiban a vesztes szerepe általában Oroszországnak jutott, de ezúttal Lukasenkának nincs elég jó lapja a sikeres blöffhöz" - írta a lap.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×