A Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke által jegyzett, az MTI-hez is eljuttatott közlemény a párt első olyan reagálása, amely érdemben véleményt mond a holokausztról azt követően, hogy április 18-án több szélsőjobboldali nézeteket valló szervezet, köztük a Magyar Gárda szakadár szárnyának 60 fős egysége a budai Várban, a német nagykövetség előtt tartott holokauszttagadó demonstrációt.

A parlamenti pártok akkor felháborodással kommentálták a történteket: a Fidesz nevében Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes április 20-án parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte annak tisztázására, a rendőrség a feloszlatás helyett miért biztosította a demonstrációt.

Aznap az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, Gusztos Péter nyílt levélben kérte a Jobbikkal való számvetésre Navracsics Tibort, a Fidesz frakcióvezetőjét amiatt, hogy "a Jobbik félkatonai szervezete, a Magyar Gárda" részt vett a neonáci, holokauszttagadó rendezvényen a Várban.

Az MSZP nevében Lendvai Ildikó pártelnök április 27-én pedig bejelentette: a szocialista párt frakciója törvényjavaslatot nyújt be a holokauszt tagadásának büntethetőségéről.

A Jobbik április 21-én közleményben jelentette be, hogy feljelenti Gusztos Péter azért, mert a pártot neonácinak nevezte, s egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a botrányt kavaró rendezvényen sem a Jobbik, sem a Magyar Gárda nem vett részt: azon ugyanis csak a Magyar Gárdából kizárt Dósa István szólalt fel, akinek "zavaros tevékenységéért" a Jobbiknak nem kell felelősséget vállalnia.

Abban a közleményben a párt semmilyen kritikával sem illette a holokauszttagadókat, viszont kifejtette: Magyarországon valóban "súlyos méreteket öltött a rasszizmus": ezen viszont ők - mint írták - a balliberális padsorokban burjánzó "magyargyűlöletet" értették.

A Népszabadság április 24-i számában nyilatkozva Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke szintén elhárította, hogy állást foglaljon a holokausztról. Mint mondta, "pártjának nincs a holokauszt megtörténtével kapcsolatban központi álláspontja: a történészekre hagyatkoznak".

A Jobbik szombati közleménye már nem hárítja át az állásfoglalást a történészekre, a nácizmus bűneinek "tanulságként szolgáló, tragikus eseményként" való jellemzése után ugyanakkor az MSZP kezdeményezését, a holokauszttagadás ellen benyújtandó törvényjavaslatot figyelemelterelési kísérletnek nevezi, amellyel - mint írják - a szocialisták az általuk előidézett, egyre mélyülő gazdasági-társadalmi válságot akarják feledtetni a közbeszédben.

"A kérdés, amelyre az MSZP kezdeményezése kapcsán választ kell adnunk: kiemelhető-e az emberiség által ismert természeti törvények, társadalmi igazságok, történelmi események közül egyetlen, amelynek a tagadását büntetőjogilag szükséges szankcionálni?" - veti fel a Jobbik, s ezt a kérdést egy újabb kérdéssel is kiegészíti, majd meg is válaszolja.

"Ha tanulságként kiemelni eszmerendszer jegyében elkövetett népirtást akarunk, akkor megkerülhetetlen a kérdés: a kommunizmus nevében elkövetett népirtásnak nincsenek olyan egyedi jellemzői, amelyek alapján ebben az értelemben mással ugyanúgy össze nem hasonlítható, mint a zsidóság ellen szisztematikusan elkövetett bűnök? De igen, a kommunizmus bűnei is ilyenek" - olvasható a párt állásfoglalásában.

A holokauszt tagadásának büntethetősége azt jelentené, hogy létezik egy abszolút kategória, aminek a tagadása egyetlenként büntetendő. A helyzet hasonlóvá válna ahhoz a vallási fundamentalizmushoz, amelyik alapvető hittételének tagadását bünteti - hangsúlyozták a közleményben.

"A Jobbik Magyarországért Mozgalom számára, mint egyébként minden nem ateista ember számára egyetlen abszolút kategória létezik: az Isten. A holokausztnak erre a szintre emelését elutasítjuk, az ezzel kapcsolatos vélemény alapján emberek börtönbe zárását elfogadhatatlannak tartjuk" - zárul a párt állásfoglalása.