A Forsense 2009 januárjától rendszeresen méri az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos lakossági ismereteket és véleményeket. Márciusban ismét nőtt azok aránya, akik tudják, hogy ebben az évben lesznek az EP választások - olvasható az InfoRádióhoz eljuttatott közleményben.

Míg februárban a kérdezettek 43 százalékának volt tudomása az idei szavazásról, addig márciusban, még a köztársasági elnök bejelentése előtt már több mint 50 százalék volt a helyes válaszok aránya. A június 7-ei dátum nyilvánosságra kerülése minden bizonnyal csökkenteni fogja az időpontban bizonytalanok magas arányát (47 százalék), illetve növeli a pontos dátumot ismerők márciusban még rendkívül alacsony számát.

Februárban a választópolgárok 69 százaléka, míg márciusban 68 százaléka tartotta inkább vagy nagyon fontosnak a szavazáson való részvételt. Mind az MSZP, mind a Fidesz támogatói az átlagnál fontosabbnak tartják a részvételt, a két párt bázisa között ilyen tekintetben nincs jelentős különbség, ugyanakkor a Fidesz táborában hangsúlyosabb azok véleménye, akik a választást a nagyon fontos jelzővel illetik.

Ebből következik, hogy a szavazáson való részvételt nagyon fontosnak tartó, pártot is választó kérdezettek között a Fidesz előnye még jelentősebb, mint az összes válaszoló körében: a legnagyobb ellenzéki párt EP-listájára 74 százalék, míg az MSZP listájára 18 százalék adná a voksát.

Bokros a legismertebb, Schmitt a legnépszerűbb listavezető

A Forsense márciusi felmérésében külön vizsgálta a parlamenti pártok és a Jobbik EP-listavezetőinek ismertségét és népszerűségét.

A legismertebb a listavezetők közül Bokros Lajos (MDF), mindössze a válaszolók öt százaléka nem ismerte őt. A volt pénzügyminiszter osztja meg ugyanakkor leginkább a választópolgárokat, és 40 pontos népszerűségi indexe a legalacsonyabb a listavezetők között.

Az öt vizsgált listavezető közül a legnépszerűbb Schmitt Pál (Fidesz-KDNP), akinek a 100 fokú skálán elért 49 pontos értéke a jelenlegi népszerűségi mutatók szintje mellett viszonylag magasnak mondható, őt követte szorosan Göncz Kinga (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ). A három listavezető közti különbség nem tekinthető szignifikánsnak.

A felmérés egyik meglepő eredménye, hogy Morvai Krisztina (Jobbik) ismertsége nagyobb volt a megkérdezettek körében, mint a magyar politikai élet régi szereplőjének számító Szent-Iványi Istváné.

A teljes politikusi mezőnnyel összehasonlítva kiemelhető, hogy az EP-listák vezetői párttársaik körében is inkább a népszerűbb politikusok közé számítanak. Ez alól Bokros Lajos és Morvai Krisztina jelent kivételt, gyengébb szereplésük éppen abból következik, hogy az ellenoldal szavazói az átlagosnál alacsonyabb, sok esetben a legalacsonyabb osztályzatot adták számukra.

Az előbbi esetében a személy politikai előélete (Bokros-csomag), az utóbbinál elsősorban az őt támogató radikális párt erősebb elutasítottsága okozza az alacsonyabb osztályzatokat. A kis pártok esetében ez a jelenség nem jelent feltétlenül problémát, hiszen az 5 százalékos küszöb eléréshez, nekik nagyobb szükségük van a kisebb számú, de erősen elkötelezett szavazók aktivitására.