Adóval szorítják vissza Romániában a kiugró állami fizetéseket, amit Emil Boc miniszterelnök a gazdasági válságban szükséges szolidaritás megnyilvánulásának nevezte. A kormány tervei szerint a szolidaritási adó alapja az a bérrész lesz, amivel bárki többet keres a köztársasági elnöknél az állami szektorban. Azaz mindenkitől, aki nyolcezer lejnél, azaz 561 ezer forintnál többet keres, attól az ezen összeg feletti rész 90 százalékát adó formájában megvonják.

A francia kormány rendeleti úton tiltotta meg részvényopciók és ingyenes jutalomrészvények osztogatását olyan cégeknél, amelyek állami segítséget kaptak. A prémiumokat pedig korlátozzák, szigorúan ellenőrzik, és ezt is megtiltják, ha az érintett cégeknél jelentős elbocsátásokra kerül sor. A francia gyáriparosok szövetségének elnöke is elfogadhatónak nevezte a korlátozásokat, hiszen a támogatás fejében lehetnek kötelezettségei a vállalati vezetőknek. Ugyanakkor úgy vélte, több hozadéka lenne az önszabályozásnak.

A francia kormány nem akarta húzni az időt, és ezért törvény helyett rendeletben szabályozta a helyzetet. Franciaországban az utóbbi időben elsősorban a Société Générale bankcsoport vezetőinek több százezer eurós, részvényopciós javadalmazása keltett felháborodást, mivel a bank állami támogatást kapott. A vezetők visszakoztak; eddigre viszont egy másik bankról is hasonló hírek kerültek nyilvánosságra.