A romák a falu felé fordultak, ma már 60 százalékuk falvakban él, ahol nincs munka - mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Tölgyessy Péter alkotmányjogász, aki szerint a felülről lefelé forduló romapolitika egyértelműen megbukott, a célzott romatámogatások kudarcot vallottak.

Mint mondta, a mostani rendszerben a cigányok körében a gyermekszám kétszerese a magyar átlagénak, ez pedig a kutatók szerint ahhoz vezethet, hogy a most 600 ezres - más becslések szerint 1 milliós - roma népesség 6-7 százalékos aránya, ami egyébként nem számít kiugróan magas számnak, 2050-re 14-15 százalékra nő majd.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a romák 40 százaléka ma két megyében, Borsodban és Szabolcsban lakik. A közmunka itt nyilvánvalóan már nem képes segíteni, az iparnak pedig esze ágában sincs odatelepülni, pedig megoldást csak a gazdaság növekedése hozhatna, az, ha ezen a területek is a sikeres Magyarország részévé válhatnának - mondja Tölgyessy, aki szerint már az is nagy siker lenne, ha a helyzet nem romlana tovább.

Beszélt arról is, hogy a romakérdésről sokáig csak a baloldali felfogásban lehetett beszélni, ám a hétköznapi ember teljesen mást látott, az elmúlt néhány hónapban pedig történt néhány elborzasztó bűncselekmény, amiből a jobboldali radikalizmus ügyet is csinált, így átszakadt a gát.

A feszültséget növeli, hogy az ország helyzete most sokkal nehezebb, az előítéletes gondolkodás pedig együtt nő a gazdasági helyzet romlásával. Márpedig a középosztály egyre rosszabb helyzetbe kerül, nem csoda tehát, ha ebben a körben is rosszabb helyzetbe kerül, sőt egyre nő az agresszió - mondja az alkotmányjogász.

Tögyessy Péter szerint az áttörést egyértelműen a Jobbik megjelenése hozta, amely a Magyar Gárdával olyan érzetet keltett, mintha biztonságot tudna teremteni, a két nagy pártból pedig, amelynek támogatói között egyforma lehet az előítéletesek aránya, a mostani közhangulatban egyeik sem áll határozottan a romák mellé, hallgat, vagy támogatja a látensen romaellenes lépéseket.

A romakérdés megjelenését Tölgyessy Péter egyértelműen a '80-as évek végére, a '90-es évek elejére teszi, amikor összeomlott Magyarországon az általános foglalkoztatottság. A Kádár-rendszerben az integráció folyamata nagyon sikeres volt, a romák kiszakadtak a régi életformájukból, 1971-ben az összes roma férfi 83 százaléka volt munkaviszonyban, így integrálódnak a jóléti rendszerbe is. Keserves, lassú előrehaladás, de haladás volt - mondta.

A '90-es évek elejére mindez összeomlott, a foglalkoztatási rendszer az alacsony státusúakat kidobta magából, a romák 70 százaléka inaktív lett, és elindult a cigánylakosság újragettósodása.