Ahogy Lánczi András az InfoRádióban elmondta, a rendszerváltás utáni évtizedben az alkotmányos rend stabilitásának megőrzése volt a cél, 2006 óta azonban éppen ez a stabilitás gátolja a problémák megoldását. A kormány ugyanis 2006 őszén pillanatok alatt elveszítette azt a támogatottságát, amely a választásokkor még megvolt.

A hazai politikai élet újabb fázisa kezdődött a tavalyi népszavazással és a kisebbségi kormány létrejöttével, azóta ugyanis a kormányfő minden erejét az köti le, hogy fenntartsa a kormányzáshoz szükséges hatalmi struktúrát.

Lánczi András hozzátette: a hatalmon lévő MSZP sosem volt egy egységes, monolit párt. Egyrészt különböző csoportosulások vannak a szervezetben, amelyek mind a párton belüli hatalom megszerzésére törekednek, ráadásul politikusaikról mindig kiderült valami, ami miatt megrendült a bizalom a szocialistákban. Először a korábbi miniszterelnök, Medgyessy Péter múltja, majd az őszödi beszéd után az, hogy semmi sincs úgy, ahogy azt a politikusaik korábban mondták.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a kormányzati-hatalmi struktúra repedéseit mutatják a miskolci rendőrkapitánnyal összefüggő ellentétes kormányzati intézkedések. Lánczi András rámutatott: már nincsenek közös célok a politikában, ezt mutatja, hogy egy miniszternek 24 órán belül vissza kellett vonnia saját döntését, mivel helyi szinten még a politikai oldalakat keresztbe vágva is egység született a miniszteri döntés ellen.

Lánczi András úgy fogalmazott: október óta új időszámítás kezdődött Magyarországon, a gazdasági válság miatt ugyanis a politikai rendszerben is megrendült a bizalom.