A magyarországi mintegy 6800 felnőtt és gyermek-háziorvosi praxisból 102 tartósan betöltetlen. Ezek döntően kis falvakban vannak, ahová nem szívesen költöznek az orvosok, vagy ahol olyan kevés a beteg, hogy a praxisdíjból nem tartható fenn a rendelő. Azokért a helyekért sem kapkodnak az orvosok, ahol idősebb, nehezebb helyzetben lévő emberek élnek, vagyis sok a gond.

A tárca most nemcsak azt tervezi, hogy klinikai szakorvosoknak ad lehetőséget háziorvosi praxis átvételére, hanem azt is, hogy a kisebb, egymás melletti praxisokat összevonják. A tervek között szerepel, hogy a finanszírozás átalakításával tegyék vonzóvá a betöltetlen helyeket - mondta az InfoRádióban Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára.

Ez utóbbira azonban egyelőre nincsenek konkrét tervek - mondta Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet vezetője, aki egyetért azzal, hogy a pluszfinanszírozás sokat segítene az üres helyek feltöltésében.

Nem ennyire derűlátó a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki arra mutatott rá: csupán a tartósan betöltetlen praxisok száma 102, de legalább ennyi van, ahol átmenetileg - hosszabb vagy rövidebb ideig - nincs orvos. Ráadásul az alapellátásban 1400 olyan orvos dolgozik, aki átlépte a nyugdíjkorhatárt, de nem tudja kinek átadni a rendelőjét. Az ő utánpótlásuk is kérdéses.

Éger István, aki szerint az alapellátás anyagilag megroppant, hozzátette: a legnagyobb baj a háziorvosi praxisok eltartóképességével van: amíg egy háziorvos nem keres legalább annyit, mint egy kórházban dolgozó kollégája, addig nem szívesen vállalják ezt a szakmát a kollégák.