Sólyom László ünnepi beszédében azt mondta: a nemzeti egység nem épülhet önkényesen kiválasztott értékekre.

Hozzátette: a forradalomnak már kitörésének pillanatától halottai voltak, számuk a harcokban, a civilekre adott sortüzekben, majd a megtorlásokban csak növekedett.

Sólyom László szerint az emberek csalhatatlanok abban, hogy mikor hiteles a nagy, közös értékekre való hivatkozás. Megérzik, vajon az egységre hívó célkitűzés beleilleszkedik-e azoknak az eseményeknek és tapasztalatoknak a sorába, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a tartalmát adják - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az ilyen esetek ritkák, de az ötvenhatos forradalom bizonyosan ilyen volt. "Fel sem merülhet, hogy a nagy és magasztos szavak, a szabadság, a nemzeti függetlenség akkor üresen vagy hamisan csengett volna" - fogalmazott.

A köztársasági elnök szerint a nemzeti egység volt az októberi forradalom nagy ajándéka, és az egész országban közös, elemi érzés megteremtette a maga eszközeit és intézményeit. Annak ellenére, hogy sok-sok eltérő indíték, cél, eszmevilág munkált ezekben, a mélységes egység nem tört meg - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy a mostani évfordulóra már lezáródtak a forradalom ötvenéves jubileumának eseményei, a nyáron, Nagy Imre mártírhalálának félévszázados évfordulójával véget ért az ünnepkör. Véleménye szerint a hosszúra nyúlt ünnepi időszak nagy lehetőséget kínált az önmagunkkal szembenézésre, a lelkiismeret-vizsgálatra.

Mint fogalmazott, "az évforduló egyértelmű, tiszta beszédet követelt: forradalom vagy ellenforradalom; '56 vagy Kádár; összemosható-e a szabad Magyarország az 1989 előtti rendszerrel; lehet-e válogatni a múltban; sokféle vagy egyetlen ötvenhat van-e".