A növekedés az év folyamán várhatóan gyorsulni fog - mondta az InfoRádiónak a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója. Palócz Éva hozzátette: az idén a tavalyi évhez képest a mezőgazdaság hozzáadott értéke emelkedik majd. Az intézet előrejelzése szerint 2008-ban a mezőgazdasági termelés a tavalyi 12 százalékos csökkenés után 13 százalékkal nő, 2009-re pedig stagnálást várnak.

A szakértő elmondta: egyedül az inflációs előrejelzésnél módosították jelentősen a várakozásokat a márciusi kiadványukhoz képest. A Kopint-Tárki szerint az infláció az idén 6,5 százalék lesz, míg jövőre 4,4 százalékos drágulásra számítanak. A korábbi előrejelzésük 6, illetve 3,8 százalék volt.

A vezérigazgató hozzátette: a gáz árának emelkedése és az élelmiszerek drágulása miatt emelték az inflációs prognózist. Szerinte a májusi inflációs adatok sokkolták a piacokat, különösen az erőteljes élelmiszerár-emelkedés.

Az állami szolgáltatások - például az egészségügy és az oktatás - terén stagnálást várnak a szervezet munkatársai. Elképzelhető ugyanakkor enyhe növekedés is, hiszen március 9-e óta fordulat következett be a kormány gazdaságpolitikájában; a takarékosság helyett a költekezés került előtérbe - mondta Palócz Éva.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint elkerülhető lenne a jegybanki alapkamat-emelés, ám, ha mégis sor kerül rá, annak mértéke 25 bázispont körül alakul majd. A szakértő megjegyezte: a jelenlegi kamatszint megtartása és az emelés is indokolható, mindkettőnek vannak negatív és pozitív hatásai.Régiós kilátások

Az unióhoz újonnan csatlakozott országok egy részének gazdasági növekedése már jelentősen lassul, vagyis Észt- és Lettországban stagnálás, sőt, visszaesés is elképzelhető - tájékoztatta az InfoRádiót a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatási igazgatója.

Bartha Attila hozzátette, hogy a visegrádi országokban ugyanakkor erőteljes a gazdasági növekedés: kimagasló a beruházások dinamikája Lengyelországban és Szlovéniában, míg Szlovákiában inkább a magánfogyasztás erősödése a kiemelkedő. Ezekben az államokban 6-7, míg Csehországban valamivel kisebb, 5 százalékos gazdasági növekedés várható.

A térség országai egyre jobban megközelítik a nyugat-európai országok átlagos teljesítményéhez, Szlovénia szinte már el is éri - jegyezte meg a Kopint-Tárki kutatási igazgatója.

Bartha Attila elmondta: Magyarországon, úgy tűnik, mára kimerültek azok az automatikus növekedési források, amelyek a rendszerváltás után a piacgazdasági intézmények megteremtéséből, a gyors beruházásnövekedésből, és a munkanélküliség csökkentéséből adódtak.

Mára a magyar gazdaságnak új növekedési impulzusokra lenne szüksége, ám úgy tűnik, hogy míg a külpiacainkon továbbra is jól teljesítenek a vállalatok, minden egyéb növekedési forrás nagyon gyenge, a legfőbb probléma pedig az, hogy rendkívül alacsony a foglalkoztatási szint - magyarázta a Kopint-Tárki kutatási igazgatója.

A szakértő szerint Szlovákia jövő évi csatlakozása után 2011-2012 körül csatlakozhat az euróövezethez a következő ország a térségből, ez a lehetőség Cseh- és Lengyelország számára adott. E két államban az infláció is viszonylag kordában tarthatónak látszik, mert az árfolyamok felértékelődése visszafogja a külső árhatások begyűrűzését.